Éjfél Kapitány olvas

Éjfél Kapitány olvas

A papír halott. A könyvek csak feleslegesen foglalják a drága helyet a lakásban. Persze olvasni én is olvasok, bár messze nem olyan sokat mint kölyökkoromban. És kommentálom...

 

Kundera forever

Annyira de annyira ismerős itt minden, sőt nemcsak konkrétan itt, de a szomszéd faluban és a szomszéd városban is. A strand, a büfé, a vasútállomás, a házak, a hangulat. Meglepő ez az állandóság ahhoz a tempóhoz képest, amivel mondjuk a körút üzletei cserélődnek folyamatosan. Odahaza ha egy éve nem jártam valamelyik szakaszon, hát alig ismerem fel. Itt viszont, minden a régi. A kis boltban még mindig árulnak könyveket, le is kapom a polcról az egyik Kunderát és az Arturo Pérez-Reverte féle Vívómestert. Jól látszik, ezúttal (is) pihenni vágyom, nem gondolkodni.


Meglepőek ezek a balatoni viharok. Gyorsan jönnek, de nem mennek gyorsan, hanem marad utánuk az eső még vagy három napig. Végül is, elvagyok itt a szobában, még ha nem is ez a Balaton lényege. Szobában maradáshoz az otthoni infrastruktúra azért mégiscsak vonzóbb – felejteni bújok a lapok közé...

Aktuális kedvencem a "Havel doktor húsz év múltán". Ahogy olvasom, olyan vénnek érzem magam, amilyen vénnek a dolgozatokat író tinilányok gondoltak. Mókuskerék ez. A felhalmozott erőforrások, a régi hódítások, a dicsőség sosem elég. Aktuálisan is sikerekre van szükség. Szentimentális, de teljesen valós megközelítés, ahogy Havel doktornak az örökké rejtélyes női komponens segítségével sikerül újra, ami nem is olyan régen még rutinból sikerült. Drukkoltam neki :) A happy end szerencsésen elfelejteti velünk, hogy sem a masszőrlány, sem a pompás nő nem oldja meg az alapproblémát. A mókuskerék mókuskerék marad. Ki lehet szállni? Nem tudom elképzelni.

Kundera Nevetséges szerelmek (és a Vívómester is) rendes kemény kötésben az Európa Kiadó jóvoltából került a boltokba.