Haldoklik a művészet?
Tamás végre nem csajozós kérdése
Sok cikket és könyvet olvastam már kortárs alkotóktól és művészettörténészektől és sokak véleménye szerint a művészet halott. Ennek ellenére sok olyan embert ismerek személyesen, vagy az interneten keresztül is, akiknek a munkássága szerintem cáfolja a fenti állítást. Van egy olyan érzésem, hogy a művészet, mint szó új értelm(ek)et nyer nyugaton a szórakoztató ipar kisebb-nagyobb gyáraiban (az ipari művészet és az iparművészet közti különbség pl.), de talán hagyományos értelmezésében is van még értelme használni. A példa kedvéért egy, a digitális eszközöket is használó tervezőgrafikus: Kent Oberheu http://www.semafore.com. Itt külön figyelmet érdemel a "The Running Dress" c. darab ami a figuratív 3d-s számítógépes grafika eddigiektől merőben eltérő alkalmazását is szemlélteti.
Én formatervezőnek készülök és zavartan állok ez előtt a jelenség előtt, nem igazán látom tisztán a dolgot. Egy támpontom akadt, ami életben tartja az elképzelésemet, hogy a művészet továbbra is él. "A művészet egyetlen feladata a maximális esztétikai hatás kiváltása" Petr Tucny, 1964 Bár az illető emlékezetem szerint nem művészettörténész, ha jól tudom iparművész és talán nem túl szerencsés a mondatot így kiragadni, de ebbe az egy konkrét gondolatba tudok csak kapaszkodni.
Te mit gondolsz erről?
Éjfél Kapitány műkedvelő válasza
Nem gondolom, hogy a művészet haldokolna, sem a szó klasszikus, sem a mai értelmében. Sőt. Én magam is venni szándékozom még az idén valamit Nagy Anditól vagy Kupcsik Adriántól. Miképpen régen, akként ma is, a módos emberek szép házakat és lakásokat építtetnek maguknak, amiben magától értetődő helyük van szép/drága/menő műalkotásoknak is. Úgy látom, a helyzet talán még jobb is, mint régen, mert szép holmik már nem csak a mecénások megrendelésére készülnek. Egyrészről sok-sok termék kapcsán is komoly alkalmazott művészi feladatok adódnak (de ezt te tudod a legjobban mint leendő formatervező). Másrészről a minden médián keresztül gyorsan és szinte ingyenesen terjedő popkultúra révén jóval szélesebb körbe is eljutnak az új idők új alkotásai, mint a múzeumok vagy a galériák segítségével. Amíg Odegnál Robi ilyen képregényt csinál, amíg Gáspár Tamás ilyen Éjfél Kapitányt rajzol, amíg Vigh Szabi ilyen menükártyát tervez, addig nem aggódom a művészet jövőjéért. Az Ő munkáik szépen visszaigazolják az általad idézett Petr Tucny gondolatot, amivel maximálisan egyetértek.
Nézd meg az Aritude on-line galéria felhozatalát, kattints a www.webstandardsawards.com díjazottjaira ugorj be néha a MEO-ba, a Műcsarnokba, a Ludwigba vagy a KOGART-ba és a szemednek higgy, ne a pesszimista könyveknek!