Éjfél Kapitány olvas

Éjfél Kapitány olvas

A papír halott. A könyvek csak feleslegesen foglalják a drága helyet a lakásban. Persze olvasni én is olvasok, bár messze nem olyan sokat mint kölyökkoromban. És kommentálom...

 

Leni Riefenstahl - Emlékeim 1902-1945

Leni Riefenstahl - Emlékeim 1902-1945

Újabb nyaralás, újabb könyv, a Hitler propagandafilmeseként ismert Leni Riefenstahl emlékiratai.

Irigykedve nézem időnként nagyapám fényképeit. Alpesi fogadók, hófödte hegycsúcsok, hivalkodóan nagy Mercedes automobilok, nagyvilági fürdőhelyek, premierek, táncestek, fogadások – egy nyugalmas világ képei. Hiába van meg ma is mindennek a megfelelője, azt a rohanástól mentes miliőt hiányolom. Mennyire más világ volt, amikor egy jó családból származó lánynak az égegyadta világon semmi más dolga nem volt, mint hogy normálisan férjhez menjen. Még ha első hallásra ez ijesztő is, sokkal tisztább helyzet, mint a mai álszent gyakorlat, amikor sok lány 16 évet tanul, majd 2 évig pályakezdőként dolgozik, hogy azután megszülje első majd második gyerekét és életében ne lássa többé a munkahelyét. Ez a legelső felismerésem, ahogy Leni Riefenstahl
Leni Riefenstahl német filmes
lánykoráról olvasok, ami alapvetően különbözik attól, amit ma szokásosnak tartunk. Leni nem az iskolákat és a diplomákat halmozza teljesen feleslegesen, hanem hegyet mászik, táncórákat vesz és moziba
Mozi rovat
jár.

Munkamánia

Leni sok tekintetben ösztönös, ami felette rokonszenves. Mindig villámcsapásszerűen, első ránézésre választja ki az emberét, meghazudtolva a gimnazista lányok ostoba szövegét a "belső értékekről" mint elsődleges(!) szelekciós szempontról. Ami viszont cseppet sem rokonszenves, az a folyamatos menekülés, ahogy Leni lerázni igyekszik magáról minden férfit, még azokat is, akikhez vonzódik. Egy nő legyen kedves és hajlandó. Hát – Leni nem az. Cserébe viszont nagyon igyekszik letenni valamit az asztalra...

Elképesztő az a munkamánia, ahogy dolgozott. Mindig a lehetetlenre vállalkozott, és mindig meg tudta csinálni. Ha kellett megváltoztatta a technikát, a technológiát, ha kellett emberhegyeket és márkamilliókat mozgatott meg. Szembeszállt a természettel is – filmjei közül sokat a hegyekben, sőt a sarkkörön túl forgatott. Mai szemmel elképesztő, hogy a mire volt képes az ember már az előző évszázadban is (bár akkortájt készült a Tigris tank, a V1 cirkálórakéta és az atombomba is...). Az SOS Iceberg! grönlandi forgatásához képes volt komplett expedíciót szervezni és öt hónapig az eszkimók között dolgozni. Csak a felszerelés kipakolása nyolc napig tartott, beleértve a szétszerelt repülőgépet és a három kölcsön jegesmedvét is a hamburgi állatkertből...

A Führer

Tiszta sor, hogy akkor és ott senki sem vonhatta ki magát Adolf Hitler hatása alól. Egy beszéde után Leni (már mint ismert táncosnő, rendező és színésznő) maga írt levelet neki, találkozót kérve tőle. Legnagyobb meglepetésére ez villámgyorsan létre is jött – így vett némileg más fordulatot filmes karrierje. Hitler és Leni Riefenstahl
Leni Riefenstahl német filmes
barátságáról – mert erről van szó – érdekes és minden bizonnyal hiteles részleteket olvashatunk. Leni barátságát csak nagyon keveseknek sikerült viszonnyá változtatni. Ez (titkon Eva Braunnal az oldalán) Hitlernek sem sikerült, bár az ellenkezőjéről többen meg voltak győződve...

A könyv

Riefenstahl ravaszul, nem lineárisan kezeli az időt. Első nekifutásra úgy meséli el pályafutását, hogy abban egy szó sem esik a nácikról. Aztán különböző projektek kapcsán újra és újra átvesz bizonyos időszakokat, így áll csak össze a teljes kép.

Ha a stílus és a magyar fordítás nem is, de a történet felemelő, elgondolkoztató...