Menekülni a boldogságtól?

WiSmi rátapintott a lényegre, a boldogságról kérdez – bizony ezen én is sokat gondolkozom.

WiSmi jó kérdése

A kérdésem maga tömör, egy szimpla, még csak nem is összetett mondat. Ám a válasz... Rengeteget gondolkoztam rajta, nem is tudom, van e igazi, egyértelmű válasz, de megköszönném, ha megismerhetném a te nézetedet is. Szóval a kérdés: miért menekül az ember a boldogságtól?

Éjfél Kapitány genetikus válasza

Hogy elmenekülte után újra boldog lehessen.

Mitől is vagyunk boldogok? Embere válogatja. Részemről például állandóan valamilyen cél érdekében, valamilyen feladaton dolgozom. Mostanában vettem csak észre, hogy amint készen vagyok valamivel, a helyett hogy kiélvezném a kiérdemelt előnyöket, azonnal új célt tűzök ki, hogy azon dolgozhassam... Sokunknak maga a törekvés, maga a győzelem a fontos, és nem a vele járó jutalom.

Ha a boldogságot a párválasztás témakörére szűkítjük le, még egyszerűbbek az okok. A férfi genetikai programja magjának – szinte válogatás nélkül való – ontásáról szól. A választás és a megtartás feladata alapvetően a nőé. Ennek érdekében a nőd mindent meg tud neked adni: meleg ételt, tiszta törülközőt, vad éjszakákat, szerető gondoskodást, nagyfejű fiúgyermekeket, de egyvalamit soha többé nem kapsz meg tőle: nem tudod újra megszerezni. Ha a nő mindezekkel ügyesen és látványosan képes kompenzálni, akkor elismerésből, fáradtságból vagy kényelemből meg tudunk feledkezni erről a momentumról. Akinek a nője nem képes erre, vagy aki szimplán nem kér ebből a kipárnázott és kihívások nélküli létből, az bizony tovább menekül...