Féltékenység

• Home › 
• Válaszolok › 
• Féltékenység

Feri féltékeny kérdése

Eredetileg egy sokkal mélyebb, filozofálós témát akartam felvetni, mint a most következőt, ám történt egy s más és szinte a ,,hogyközöljema Klárival hogyszeretem'' szintig degradálódott a dolog. Az eredeti téma a hosszú távú kapcsolatok, azoknak mibenléte és életképessége lett volna. De nem. Kavarás volt, pár gyanús jel, és mivel én a rosszféle féltékeny arc vagyok (utánajárós, kutakodós, esőben a csajháza előtt hajnali kettőkor váró) ezért aztán hihetetlen sebességgel jutott a prioritási lista tetejére.

Most jön a romantikus szál. Már egy éve vagyunk együtt, igazi NAGYBETŰS, kalandozós szerelem, amire 40 év múlva is keserédesen mosolyogva gondolok vissza. Eléggé egymásra találtunk, persze vannak problémák, mint ahogy rengeteg közös dolog, mém. Naésakkor. Feltűnt a rejtélyes harmadik (irónia, chaos theory: ott voltam amikor megismerkedtek, sőt) Nem tűnt túl veszélyesnek, viszont történt pár dolog (levelezésbe kezdtek, találtak pár közös témát, sőt voltak társasággal ugyan, de nélkülem valahol) aztán ilyen jelek, hogy a nőm feltűnően tizenkétszer köszön neki naponta, meg elpirul, érted te. Különös módon hozzájutottam a levelezésükhöz (háborúban...) na és valahogy nagyon nem tetszik. A srác eléggé nyomul, csajom hagyja magát, sőt sokszor ő kezdeményen, és hogy végleg meglegyen az apokaliptikus érzés – újabban SMSeket váltanak. hú. Különben a srác elég egyszerűen csinálja, sok közös téma, helyenként olt engem, meg bután játssza a nagy kibontakozott lángészt. Szóval éppen itt vagyok, abban szerintem biztosan egyetértünk, hogy a szituáció elég egyértelmű – kezdenek kibontakozni.

Igazából nagyjából tudom is hogy mit kell tennem, meg kell szüntetnem, oké, viszont ez nem ilyen egyszerű. Alapvetően szabad elvű vagyok, támogatom azt, hogy nem vagyunk egymás foglyai, addig maradunk a másik mellett ameddig akarunk, hűségesek ameddig, és ha már nem hát nem. Viszont ilyen alapon simán belefér az -amit elvileg látok – hogy csak barátkoznak, abban nincs is semmi baj. Persze vannak ezek a mocskos levelek, hátuk mögött az egyértelmű nyomulás, ezzel nemigen támadhatok. Azért ne érts félre, beszéltem már erről vele (leány) és ő kifejtette, hogy semmi para meg hogy tízes skálán kettes. Szóval itt vagyok, ide kapcsolódik a tiniromantik kisregényem után pár kérdés, mégpedig hogy mégis hogyan cselekszem helyesen / a hosszútávú kapcsolatok (megunás, újdonság...) Elvileg nálam a helyzeti előny.

Hogyan tartsam meg Klárit, kérlek segíts!

Éjfél Kapitány férfias válasza

Nagyon nemrendes dolognak tartom a mások után való kutakodást, és teljesen feleslegesnek is. Aki keres – az talál. Nincs az a mobiltelefon, nincs az az email postafiók, amin ne lenne legalább néhány félreérthető üzenet ellenkező nemű feladótól. Ezek nem a hűtlenségre, hanem az egészséges ösztönökre bizonyítékok: nem két emberből áll a világ, még ha két ember szorosabbra is zárja sorait.

Én a helyedben bíznék a nőmben. Nem ő a probléma okozója. Ha mindenképpen cselekedni akarnék, akkor a nyomuló harmadik irányába lépnék, és mint férfi a férfinek, nagyon egyértelműen jelezném neki, hogy tartsa magát távolabb a területemtől. Vigyázz viszont: a férfiszolidaritást kell benne felébresztened, nem pedig nyílt konkurenciaharccá eszkalálnod a konfliktust. Jelezd neki, hogy világosan érzékeled a törekvéseit, és nem tartod helyénvalónak őket. Tartsa tiszteletben a területedet, pontosan azon az alapon, ahogy ő is ezt várja el a többi férfitől, a sajátja ügyében.