XIII
XIII
Az Ubisoft állt neki, hogy lövöldözős-lopakodós first person shootert csináljon a francia képregényből.
A képregényeket imádom. A francia képregény ezek közül is a míves kategóriába tartozik, így érdemes odafigyelni rá. A XIII. nevű eposzról ugyan eddig még nem hallottam, de szemmel láthatóan létezik. Mostantól azonban biztos a világhír, mert videojáték lett a dologból, nem is akármilyen. Az Ubisoft állt neki, hogy lövöldözős-lopakodós first person shootert csináljon a témából. Már ez első részletekből is látszott, hogy a készítők hangulatot teremtenek, méghozzá olyat, ami eddig csak keveseknek sikerült.
Magát a történetet nem ismerem. A felállás klasszikusnak tűnik: egy talpig férfi azaz maga XIII, egy femme fatale Major Jones és egy főgonosz. Bonne chance...
Képregény mint játék?
Hosszú gépfegyersorozat töri meg a csendet. Ta-Ta-Ta-Ta nem csak hallatszik, de felirat formájában látszik is a rajzolt szobában! A lövedékek lekaszálják a piros fürdőruhás életmentő lányt, aki szintén rajzolt Aahh hangzók kíséretében költözik a másvilágra. A hangeffektusok képi ábrázolása kiváló ötlet. Várok a keresztfolyosónál és LÁTOM az járőr közeledő lépteit: tap-Tap-TAP.
A készítők a képregények sok jól kitalált vizuális és hangulati elemét átvitték a játékba, ami a realizmusra törekedő First Person Shooterekben nyilván fel sem merült. Szép példa erre, ahogy a fejlövéseket, vagy egy-egy nice shotot apró boxokat kirajzolva jutalmaz. Jól dobok, mi?
Speciel bosszant, hogy a padlóra került ellenség fejéből nem tudom visszavenni a kést, ha már egyszer olyan szépen beleállt. Az sem rendes dolog, hogy a célt tévesztett kések nyomtalan eltűnnek a semmiben. De ennél nagyobb bajom ne legyen.
Az imént említett apró boxok szolgálnak arra is, hogy a menet közbeni történéseket színesítendő időnként más kameraállásból ismételjenek egy-egy mozdulatsort. Ugyanígy hívja fel a program a figyelmünket egy-egy fontosabb részletre, illetve apró átvezető animációk is itt peregnek alkalom adtán. Tökéletes ötlet, nagyot lendít a kinézeten.
A Demo
A játszható demó már letölthető akár innen is, ki-ki kipróbálhatja milyen is egy képregény-konfliktus kellős közepébe csöppenni...
Orvlövészek kereszttüzében rohanok lélekszakadva a tengerparti mólón. "Hé XIII, örökké nem futhatsz!" kiált rám távolodó motorcsónakjából valaki. "Dehogynem bazdmeg!" kiáltok neki vissza a monitor előtt ülve. Elkap a hév...
A katonai bázison óvatosan benyitok a klozetba. A zárt fülke előtt a falnak támasztott dum-dum zsarupuska. Vigyorogva nyitom ki a fülkét a puska fegyvertelen gazdáját keresve, aki szintén vigyorogva M16-ost emel rám :-( Persze ha van nálam kézigránát, ez a malőr nem fordulhatott volna elő. Átdobtam volna a fülkeajtón, aztán aki bújt-aki nem... (Bár ez nem szokott összejönni, a kézigránátra allergiásak a milicisták. Bárhová dobom, úgy sprintelnek onnan, hogy puskára váltani sincs időm...) Ha már a fegyvereknél tartunk, tipikus Unreal ötlet, hogy a játékszereknek másodlagos üzemmódja is van, ami esetünkben nagyon jól eltalált. A kalasnyikovon így tudunk rövid és hosszú sorozat között váltani, a késsel dobni vagy szúrni, a zsarupuskával lőni, vagy állon vágni az ellenfelet.
A szellőzőcsatornában való mászkálás lerágott csont, az viszont nem, hogy a csáklyát használva sodronyon ereszkedhetek le a függőleges szervizjáraton. Sok köszönet mondjuk nincs benne, mert az alant várakozó pirossapkások szitává lyuggatnak, amíg nagy nehezen leoldom magam a kötélről, kézbe veszem a gépkarabélyt és körbenézek, honnan is lőnek rám... Apropo, honnan is lőnek rám. A lövedékek a képregényes hagyományoknak megfelelően gyakran csíkot húznak maguk után, így hamarabb tudható, merrefelé van az aktuális ellenlábasunk, mintha csak a fülünkre hagyatkoznánk...
A kiszabadított tábornok rögtön a szívemhez nőtt. Amint a rezgőkulccsal kinyitottam a cellája ajtaját, atyaian meglapogatta a vállamat. "Készen van katona? Akkor gyerünk!" mondta és kikiabált az őröknek a folyosóra nyíló vasajtó felé. Nabasszus, ennek fele se tréfa, gondoltam, miközben féltérdre ereszkedtem és az ajtóra céloztam. A benéző smasszer a szemben lévő falig repült a hosszú sorozatomtól. Éppen fellélegeztem volna, de az én tábornokom feszes tempót diktált: "Fedezzen fiam!" kurjantotta, azzal kiszaladt az őröktől hemzsegő folyosóra. Komplett idióta – gondoltam tárcsere közben, de máris futnom kellett utána. Nem akartam elveszíteni az öreget...
A demón túl
A demó az akciókra koncentrált ugyan, de a teljes játékban benne lesz a lopakodás, és néhány olyan pusztakezes manőver is, amit még nem láttam sehol. XIII képes lesz túszként maga elé tartani ellenséges szereplőket és így vonszolni őket, illetve egy elegáns kézmozdulattal akár ki is törni a nyakukat. A dedósok kedvéért a fejlesztők arra is letették a nagyesküt, hogy a végleges verzióban lesz mentés, ha a demóból ez ki is maradt. Felőlem maradhat így is. Unalmas az a Max Payne szerű játékmenet, ahol két lépés akció után ha túléled mentesz, ha nem, akkor töltesz...
Imádom!
A képregény hangulat teljesen levett a lábamról. Tökéletes ötlet, tökéletes kidolgozás. Köszi fiúk!