Éjfél Kapitány játékok

Éjfél Kapitány játékok

"Fel kéne már hagyni azzal, hogy hülye vidójátékokat nyomok egész éjjel"

Galuska

 

Más játékok

Battle Isle 4

Battle Isle 4

A Battle Island minden idők legjobb körökre osztott stratégiai játéka. A 4. epizód tökéletesen példázza, hogyan lehet elszúrni mindezt a 3D erőltetésével.

A háborús stratégiai játékok legjobbika a Bluebyte nevű német cég Battle Isle sorozata. A csata sziget az irányítás egyszerűségével és hangulatával tűnik ki a hasonló játékok közül. Az utánpótlás, a lőtávolság és a terepviszonyok úgy vannak a játékba kombinálva, hogy nem vesznek vissza a lendületből és az élményből, hanem fokozzák azt. Azon kevés programok egyike, ahol az ember tényleg felelős parancsnoknak érezheti magát.


Sokat kellett várni, de 2001 tavaszára megjelent a 4. rész is, Andosia War fantázianévvel. Felmerül a kérdés, mit lehet hozzáadni egy vitán felül minden ízében kiváló játékhoz úgy, hogy az eredeti érzés se vesszen el? A tervezők nagyon bölcsen változatlanul használják a jól bevált Csata Sziget világát, a szereplők, az egységek, a helyszínek mind-mind ismerősek. Ami újdonság, az egyfajta érdekes kombinációja a real-time építkezős és a körökre osztott stratégiának. A szisztéma szerint amíg az egyik oldal a harci körét lépi, addig a másik oldal real-time fejleszti a gazdaságát. Ötletes. Másik újdonság, hogy a játék a szokásos felülnézeti hexagonos nézetét totális 3d-re cserélték. Csak ezért be is ruháztam egy vadi új gépre, benyomtam a CD-t aztán lássuk mi sült ki belőle...

bi4.gif (19070 bytes)Katasztrófa. A 3d megjelenítés igaz, hogy gyönyörködteti a szemet, de a kezelést a használhatatlanság szintjéig rontja le. Borzalmas. A csata sziget legnagyobb előnye, a könnyű kezelhetőség és a csatatér jó átláthatósága áldoztatott fel a korszellem oltárán. A színes magazinok fikázó kritikusainak kedvéért, akik hajlamosak a napszak-váltások grafikáját és az eső és a vizek valószerűségét is elemezni, olyan utcába ment a blue-byte, ami végzett a játékkal. Ahhoz képest pedig, hogy vadonatúj gépen próbálkoztam a játékkal, hihetetlen lassú volt. No nem a grafikus megjelenítés, hanem az AI. Először nem hittem a szememnek, hogy miután leléptem a körömet, a gépi ellenfelemnek 7 teljes percre volt szüksége, hogy meglépje a maga válaszait. A képernyőn néha látszódik is, ahogy az aktuális egysége centiméterenként araszol a csatamezőn, szemmel láthatóan minden megállásnál hosszasan újraértékelve a taktikai szituációt.

A játékmenet is érdekes meglepetéseket tartogatott. A nagy pályákon az idő jelentős részét az veszi el, hogy a legyártott egységek a frontra jussanak. Ez persze realisztikus, de a csata szigetnek éppen az volt a legnagyobb előnye, hogy a játszhatóságra helyezte a hangsúlyt... A pályákon gyakran az előző küldetés végén létező helyzetből kell újabb konfliktust megoldani, ahol az ellenség természetesen nagy létszámban megújulva várakozik a te előző csatát éppen túlélt lerongyolódott egységeiddel szemben. Ennek a módszernek köszönhetően általában idegesítő módon vadonatúj hadsereget kell legyártanod és szinte újra kezdeni mindent. Másik érdekes és nem várt mellékhatás, hogy a pályán maradt régi egységeid milyen közelségbe kerülnek a "semmiből" megjelenő új ellenséges sereghez és célpontokhoz. Kiábrándító volt, úgy megnyerni a végső küldetést, hogy az ellenséges szuper főhadiszállás mellett volt egy ottfelejtett bombázóm, ami 3 kör alatt egymagában lebombázta a teljesen váratlanul célpontként kijelölt épületet.