Star Wars Episode I

Fanyalgás ide vagy oda, mindenképpen jó kis mesefilmet láttunk.

Ugye mondanom sem kell, Éjfél Kapitány már a szeptemberre ígért európai premier előtt látta a filmet. Igen, igen, a titkos tilos kalóz kópiát. Abban speciel egyetértünk persze, hogy illúziórombolás a gigantikus díszleteket és a nagyszabású cselekményt egy tizenvalahány colos monitoron kukkolni. Ezért voltunk kénytelenek egy professzionális kivetítővel és kisebb zenekari hangosítással egyenértékű hangfalak között kiélvezni a beszerzett cd-ket...

Mi tagadás, a film kiváló. Bár sokáig nem értettem, hogy miért fanyalog minden kritikus valamin és legfőképpen azt nem értettem, hogy miért fanyalog minden kritikus valami egészen más dolgon, mint a többiek? Azután kapcsoltam. Az Episode I alkotóinak nagyon oda kellett figyelniük, hogy filmjük minden korosztály számára, a régi és új sw rajongóknak egyaránt megfeleljen. Ebből az alapállásból kiindulva olyan forgatókönyvet és látványt kellett produkálniuk, ami ha mindenkinek nem is tetszik maradéktalanul, de mindenki megtalálja benne azokat a jeleneteket, amiért lelkesedik. Speciel engem nem csigázott fel a Ben-Hur féle körverseny, de találkoztam rajongóval, aki éppen azért volt oda meg vissza...

Ami kicsit beárnyékolta az élvezetet, az a tipikus hállivúdi "minden sikerül a főhős lelő 100 ellenséget is tartalék tár nélkül" effektus volt, amit régóta ki nem állhatok. Nem hiszem el, hogy egy icipici realitás nem fért volna bele a filmbe. Attól, hogy néhány lázadó is elesik egy ütközetben, vagy nem minden lövése megy mellé a harci droidoknak, még nem csappannának meg a jegyeladások...

A történetet -nem lévén született angol anyanyelvű- nem teljesen értettem, a jelenlévő veterán rajongók jóvoltából azonban nagyjából összeállt a kép. Valami zűrös diplomáciai-kereskedelmi konfliktus eredményeképpen a Naboo bolygót megszállják a hallgatólagos birodalmi támogatást élvező rosszak, mutatós droid-hadseregük segítségével. Mit tesz Isten, a környéken kószáló Obi-wan és mestere Qui-Gon Jinn gyorsan kimentik Naboo királynőjét ( lásd a képen Natalie Portmant) , majd visszatérve a helyi "harcsaemberek" segítségével felszabadítják a bolygót. Mindeközben a két jedi felfedezi a kölyök Dart Vadert és iziben fel is karolják. A jó oldal egyetlen vesztesége Qui-Gon Jinn akit a hirtelen felbukkant sötét jedi Dart Maul vág le, majd Obi-wan áldozatává válik.

Részemről szegény Dart Mault sajnáltam csak, akinek annyi szerepe volt az egész filmben, hogy előpattant a dupla lézerkardjával, majdnem levágta mind a két főhős jedit, de aztán mégsem... Lányszemmel a fő probléma Esztert idézve az volt, hogy "Nem volt egy igazán felemelő pillanat sem a filmben. Amikor _úgy_ néznek egymásra, a háttérben a csillagos űr, meg minden...". Jani szerint pedig kár volt olyan disney-s re venni a figurákat, lehetett volna felnőttesebb is a film.

Jut eszembe, tudtátok, hogy Naboo királynőjét ugyanaz a Natalie Portman játszotta, mint a Leon a profiban a kislányt? Mert azt ugye mondanom sem kell, hogy az ifjú Obi-Want játszó Ewan McGregor a Trainspottingból ismerős.

Fanyalgás ide vagy oda, mindenképpen jó kis mesefilmet láttunk. Jól kinéző karakterek, pergő történet, látvány a köbön. Felesleges más mércével mérni, jót szórakoztunk és kész.

Episode I háttér-információk

Magyarul messze a legtöbb információ az Atomon található, köszönhetően a pganet lelkes csapatának. A következő kis idézet tőlük származik:

"Koránál fogva Ewan Mc Gregor, a fiatal Obi-Wan Kenobit alakító színész ( Trainspotting, Sekély Sírhant, Az élet Sója ) is a Star Wars filmeken nőtt fel, s álmában sem mert volna arra gondolni, hogy egyszer maga fogja alakítani az öreg Obi-Wan-t. A Star Wars filmek ( mint kortársaira általában ) meglehetősen mély nyomot hagytak a fiatal Ewan lelkében, amit az Első Epizód forgatása közben sem tudott leplezni. Egy fénykard-párbaj felvételénél, amiben Liam Neeson (Schindler Listájábóla Schindler, Rob Roy ) is szerepel, Neeson már nagyon sokadszor kérte, hogy álljanak le a felvétellel... aztán az egyik próbálkozás közben kicsordult nála a pohár, és sík idegesen csörtetett Lucashoz: "Ha Ewan továbbra is kiadja magából ezeket a hangokat, nem tudom megcsinálni a jelenetet..." -Ewan McGregor ugyanis annyira beleélte magát a Jedi szerepbe, hogy egyszerűen nem tudta megállni, hogy szájával ne utánozza a jól ismert fénykard-hangot: vvvvvvvvvvvvvuuuuuuaaaaauuuuuuvvvzzzz... vuuuiiiuuuvvv..."