Éjfél Kapitány
Pepe LePunk
Alanis Morrissette

(Helyszín: a Művészetek Palotájának öltözője
Budapesten, Alanis Morrissette első budapesti
koncertje után. Alanis roadie-jai idegesen mászkálnak
fel-alá.)

MORRISSETTE (a fejét fogva ül egy sarokban): Jó voltam
ma, emberek?

ROADIE: Ööö-igen! Igen. Jól énekeltél, Alanis.

MORRISSETTE: Ms. Morrissette!

ROADIE: Igenis, Ms. Morrissette. Ön ma este nagyon
kifejező volt.

MORRISSETTE: Kifejeztem önmagam. Érzelmes voltam.
Húztam. Toltam. Gyenge voltam, erős voltam.
Boldog voltam, őrjöngő voltam. Extatikus
voltam, ugyanakkor visszahúzódó. Éreztem. Nagyon
erősen éreztem. Az emberek is éreztek. Nem mintha
annyira nagyon jó lettem volna, de azért mégiscsak
baromi jó voltam. Ami igazán a lényeg az az, hogy
VOLTAM. Voltam, és vagyok. Az üzenetem lényege éppen
ez: LEGYÉL! LEGYÉL! LEGYÉL! LEGYÉL! LEGYÉL! LEGYÉL!
LEGYÉL! LEGYÉL! Halljátok, emberek? BESZÉLEK hozzátok,
népek!  KAPCSOLATOT LÉTESÍTEK VELETEK!

MÁSIK ROADIE (kicsit összezavarodottan néz): Ó! Bocs.
Ööö, igen. Értünk téged.

MORRISSETTE: Kiöntöttem magamat, minden egyes
porcikámat, teljesen megnyitottam magam, teljességgel
VOLTAM, léteztem, a legteljesebb értelemben.
Egyszerűen... kész voltam. És most... egy ürességet
érzek. Egy ürességet érzek, emberek, egy ürességet a
hasamban!

ROADIE (tányért nyújt oda neki, megrakva mindenféle
kajával): Kérsz egy kis sajtosszendvicset?

MORRISSETTE (fejét fogva): ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Hogy
mersz...hogy van MERSZED egyáltalán MEGSZÓLÍTANI
engem!

MÁSIK ROADIE (riadtan): Va-va-van egy kis fazon itt a
bejáratnál aki egy interjút akar veled csinálni.

MORRISSETTE: Nem! Semmi fotó, semmi interjú! Nem
vagyok olyan mint azok a szupersztárok, akik
kétségbeesetten keresik a sajtó kegyeit meg behódolnak
a médiának! Én más vagyok, én ÉN vagyok, és nem csak a
levegőbe beszélek!

PEPE (betolakodja magát az ajtón): Ha! megjött Pepe
LePunk, Isten hozott Budapesten, Alanis, meg a
tömegközlekedés! Büszke nap ez kis hazánknak, egykori
hazánkfia hazatér mint tékozló leány. Mellünk dagad,
mint Raquel Welch-é is tette fénykorában, ahahaha!

MORRISSETTE: Asszem már mondtam hogy... ki vagy te?

PEPE: Az vagyok neked mint Fannynak a Faludy,
és kérdéseket fogok feltenni melyekre te fogsz majd
válaszolni, én meg majd leírni őket.
Mindenekelőtt kell mondani, hogy nagyon HOT
voltál ma este, cicaleány! Jól nézel ki, jól is
énekelsz, és még az illatod is-

MORRISSETTE: Ha asziszed, hogy eltűrom ezt
a...AAARRGGHHHHH!

PEPE: Az első kérdésem pediglen ez. A férjed
nagyon féltékeny a sikereidre?

MORRISSETTE: Férj? Miről beszélsz?

PEPE: Régen a Smiths énekese volt. Aztán meg ő
lett a nagy ember a dinamikus szólókarrierrel, mint
Morrissey. Most ugyan megint visszatért, de sikerét
elhomályosítja a tiéd! Nem más ő, mint házi barát
neked, a nadrágot te viseled a háztartásban!
Kellemetlen lehet neki, mint farmernak, akinek
díjnyertes kakaskáját ellopta a ravaszdi róka,
nemdeigen?

MORRISSETTE: Már elnézést! Te nem igazán vagy
tisztában a dolgokkal. Sőt, igazából kevered
őket. Nem vagyok Mrs. Morrissey. Én ÉN vagyok,
Alanis MORRISSETTE!

PEPE: A jegyzeteim szerint éppenhogy te tévedni. A te
neved lenni Alanis Morrissey.

MORRISSETTE: Figyelj, haver, hát csak tudom a saját
nevemet!

PEPE: Au contraire¹. Az én jegyzeteim alaposak. Tévedés
sose. Te ellenőrizd a dolgaidat még egyszer.

MORRISSETTE: Figyelj, te kis seggdugasz, kérdezz
valami értelmeset, különben választhatsz egy ablakot
amin kib***lak innen!

PEPE: Van egy második kérdésem is. Hogyan írtad anno a
Jagged Little Pill-t?

MORRISSETTE: Ó. Nos, az a dal, az olyan volt mint egy
áradás-

PEPE: Ez nem lenni szerencsés hasonlat itt és most...

MORRISSETTE: -mint egy kútból mikor tör felfelé a víz,
elevenen felfalt az a dal engem, szétszakított ezer
darabra, hogy végül csak ÉN maradjak, önmagam-hogy
végül önmagam legyek, önmagam legyek, önmagam legyek,
ÖNMAGAM LEGYEK! Ez az igazi egyetemes kreatív
folyamat, és mint köztudott, egy dal megírása
fájdalmasabb, mint a gyerekszülés, mert ilyenkor
önmagad szülöd meg újra és újra és-

PEPE: Engem ez nem érdekel. Csak azt akartam tudni,
hogy cerkát használtál-e avagy írógépet.

MORRISSETTE (eláll a szava): TE...te...te nem tudsz
rólam semmit, ugye? Te le se szarsz engem, a kreatív
fájdalmaimat, nem tudsz semmit a-

PEPE: Te Russ Abbott név alatt írsz, igen?

MORRISSETTE: Nem. A név helyesen: Russ Ballard.

PEPE: Akkor te vagy Russ Ballard?

MORRISSETTE: Nem! Nem. Russ Ballard-(suttog)-a pasas,
aki a dalokat írta.

PEPE: Most nem kiabálsz, igen? Én nem tudtam ezt
eddig. Te valójában a táncoló majom vagy, és nem a
kintornanyekergető! Mint anno Tiffany, igen?

MORRISSETTE: NEM VAGYOK OLYAN, MINT TIFFANY! Sokkal de
SOKKAL intenzívebb, amit csinálok! Egyszerűen
arról van szó, hogy-(lehalkítja a hangját)-Russ
Ballard segít nekem a dalszerzésben. Figyu... ezt nem
kell szégyellni, érted? Nekem tiszteletre, respektre
van szükségem, a respekt élteti az embert, mondd azt,
hogy értékeled amit csinálok, hogy komolyan veszel,
és... hogy jól nézek ki!

PEPE: Forró kutyák, de még mennyire hogy! Nagyon HOT
vagy! Sok ember mondaná, "bárcsak az a kanadai
ex-gyereksztár visszahúzna a kanadai sötét vizek
mélyire ahonnan a világra emelkedett", de én aszondom,
nem! Nekem nagyon kedves dolgok jutnak rólad
eszembe...

MORRISSETTE (reménykedve): Óóó... valóban?

PEPE: Miazhogy! Az arcod felidézi bennem nagymamám
kedvenc kecskéjét!

MORRISSETTE: Egy...KECSKÉT?? (Sírva kezébe temeti az
arcát)

PEPE: Ha! Nincs ok egéritatásra! A kecske elülső
részére gondoltam, nem a hátsóra! Ne sírj, több
kérdésem is van még! Mi a kedvenc samponod? Ki a
kedvenc belga trombonzenészed? Duettelsz majd ugye a
férjeddel, Morrissey-vel a karácsonyi kislemezén? Ugye
én is üzenhetek a te nagymamádnak?...

¹ au contraire [e: ó kontrer] fr ellenkezőleg, sőt

Bejött? Van itt még több Pepe interjú is...

Kijárat...

Főoldalra...