Éjfél Kapitány
Pepe LePunk
Gene Simmons
Levél Éjfél Kapitánynak...

Kéthetente egyszer Pepe LePunk, a popsztárok réme felkerekedik, hogy készülő könyvéhez ("Nem Belgiumban kezdődött: rocktörténelem benelux  szemmel") anyagot gyűjtsön tőlük, és feltegye azokat a kérdéseket, melyekre a legkevésbé válaszolnának. Ezen a héten: 

Gene "KISS-titkár" Simmons

(Helyszín: Gene Beverly Hills-i villája. Shannon Tweed a háttérben
kávét főz, a gyerekek épp indulnak a suliba. Indul a szalag...)

 

PEPE: Mikrofonpróba, ha. Itt ülök a KISS zenekar basszgitárosának 
házában. Velem szemben ül az ördög...

GENE: A Démon.

PEPE: Mi?

GENE: Démon, ember! DÉMON!

PEPE: Nagyon, én is azt mondani. Tehát velem szemben ül a Démon, alias 
Miszter Kígyónyelv,-

GENE: Hosszúnyelv!

PEPE: ...maga Gene Simmons, az Ezerarcú Férfi.

GENE: Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy csak és kizárólag a 
belgiumi rajongók kedvéért vállalom ezt az interjút. A KISS, mint olyan 
mindig is a rajongókról és a rajongóknak szólt. Nem ők a kiválasztottak,
hogy nekik játszhattunk, hanem mi, hogy egy ilyen fanatikus 
rajongótáborunk van. Még tisztán emlékszem a belgiumi koncertsorozatra.
Mi voltunk akkor és ott a legnagyobb dolog, amit Belgium csak láthatott....

PEPE: Ha! Nem egészen. Én például nem is tudom hol és mikor volt az a 
bizonyos koncert...

GENE (kizökkent): Micsoda?

PEPE: A koncertetek. Hol és mikor volt?

GENE: Tudja a halál. Gondolod, hogy minden koncertre emlékszem?

PEPE: Épp az imént mondani, hogy tisztán emlékezni koncert, 
közönség... lenni legnagyobb...

GENE: Persze hogy azok voltunk. A KISS mindig a nagyságról szólt, és a 
rajongókról. Tipikus amerikai zenekar és tipikus amerikai sikertörténet 
a mienk: egyszerű emberek énekelnek egyszerű embereknek egyszerű 
dolgokról...ez tett minket a legnagyobbá.

PEPE: Mon Dieu1! Te lenni az nekem, mint üveges tótnak hanyattesés. 
Állni le a sóderral és mondani pontosan hol volt az a koncert! Merde2!

GENE: Úgy emlékszem, valamikor 1992 táján...

PEPE: Ah, emlékezni. Hajnali egykor beestünk kocsma haverokkal, látni 
négy kifestett ember, játszani számok... nyomatni klasszikusok... Love 
Gun, Louie Louie, Smells Like Teen Spirit. Nagyon HOT volt. Nem semmi
hogy írtatok dalt a tizenéves szellemek szagáról...

GENE: Mi a túróról beszélsz, öcsi? 1992-ben már rég maszk nélkül 
játszottunk! Amit te láttál, az valami tribute-zenekar volt, akik a mi 
számaink mellett pár más szart is játszottak! A KISS sose játszotta
mások számait!

PEPE: De igen, de igen! Ti ellopni Beach Boystól a Then I Kissed Hert, 
és újraírni! Sőt! Átírni még Kissin' Time, sőt God Gave Rock'n'Roll To 
You is! Sacrilége3!

GENE: Rendben, oké. Ezeket a dalokat tényleg feldolgoztuk, és 
megváltoztattuk olykor a szövegüket is. De csak és kizárólag azért, mert
a régi szöveg elavult volt, és nem akartunk szart adni a rajongóinknak, érted? 
A KISS mindig is a rajongókról és a rajongóknak szólt...

PEPE: Nem azért változtattok a szövegen, mert akkor társszerzőség? És 
mert akkor nem csak ti fizettek, hanem ők is nektek?

GENE: Igen...nem! NEM!

PEPE: Dehogyisnem! KISS csinálni ugyanazt mint Boney M!

GENE: Na idefigyelj! Eddig türelmes voltam és megértő, de ennek vége. 
Tudom mi a baj a magadfajtával. Semmi sem jó nektek. Emlegetted a Smells
Like Teen Spirit-et. Hát én meg emlékszem, amikor az a hülye Cobain 
odajött hozzám autogrammért. Oda meg visssza volt a KISSért. Nem lepett 
meg: én még nem találkoztam olyan emberrel, aki ne szerette volna a 
KISS-t. Minden épeszű amerikai szerette a KISS-t. De ez a Kurt gyerek
annak ellenére, hogy KISS-rajongó, mégis full hülye volt. Szaxofonnak is 
nézte aztán a vadászpuskát. Lúzer. Nekem sose tetszett ez a James
Dean-féle stílus. A hülyék meg az izgágák odavesznek. A barátnőik meg utána
velem fognak hálni... Te nem játszol véletlenül egy ilyen alternatív 
zenekarban?

PEPE: Nem. Én lenni híres bootleg DJ, álnéven. Hell On Steele Wheelz
és ha már így megtörtem jég, lenne egy kérdésem...

GENE: A DJ az nem zenész. Ahogy a dobos sem az. Peter Criss is 
ugyanezzel a szarral jött nekem...hogy tud hangszeren játszani. Csakhogy
a dob az nem hangszer, és a lemezjátszó sem az. Egyébként meg mi a lósajt az 
a bootleg?

PEPE: Venni egyik szám alapja, rárakni másik szám éneke. Nagyon 
izgalmas. Megreformáljuk a partiszcénát.

GENE: Milyen part, milyen széna? Egyébként meg ez is csak egy divat, 
ami majd elmúlik. És utána visszajön a KISS, és a KISS Army létszáma 
megkétszereződik... a hair metalé a jövő...

PEPE: Te lenni nekem egy real pain in the ass. Nekem lenni fontos kérdés.

GENE (felderül): Lúzer vagy te is, de azért csak lökjed...

PEPE: Én vennék híres KISS szám. Rátennék rap. Szám szólni kis 
szerszámú férfiról. Tiéd zenekar szerepelni karácsonyi mix. Mit szólni
hozzá? Én már megnyerni célnak egy híres pornósztárt is...

GENE: Na, akkor szép sorjában. Először is, én nem adok engedélyt 
semmilyen KISS-szám szétszedésre. A KISS egy bejegyzett védjegy...

PEPE: Engedély nem is kelleni nekem. A bootlegnek lenni lényege éppen 
ez! Hogy nem lenni legális!

GENE: ...másodszor, az én szerszámom éppen hogy nem kicsi. Tehát két 
okot is mondtam, ami miatt a te mixed nem jöhet létre...

PEPE: Ha te mondani nem kicsi szerszám, én elhinni, nem rohangálni 
logarléccel...

GENE: ...harmadszor pedig, a pornó a lúzereknek való. Mint az a Cobain 
gyerek is: túl sok Stephen Kinget olvasott, és nem élte ki magát. Bele 
is fújt aztán a puskacsőbe. Bezzeg a felesége még mindig itt van. Ő 
csinálta jól. Te meg mi a fenén röhögsz, öcsi?

PEPE: ...hahahahaha. Te mondani, hogy pornó lenni lúzereké?

GENE: Igen.

PEPE: Furcsa ezt hallani nekem.

GENE: Idefigyelj. Több mint négyezer nőtt vittem ágyba...

PEPE: ...és mindről fotót is készítettél, albumba. Ez nem pornográfia?

GENE: Nem! Ez egy betegség...

PEPE: ...vagyis, ferde hajlam? Voyeurizmus? Filozófia a budoárban, 
igen?

GENE: Nem. Nem! Nézd, én szerettem dokumentálni a dolgaimat. Ennyi! 
Egyetlen gyereke voltam anyámnak, aki egyedül nevelt engem. Anyámnak
nehéz élete volt. A legjobbat akarta nekem. Én voltam a mindene. Nekem meg a 
zene és a szex lett a hitvallásom. Én ebben éltem ki magamat. Semmi 
drog, semmi pia. Csak a szex és a rock and roll! És már ez is a múlté! 
Folytathattam volna, ha akarnám, és akkor ma már tízezernél tartanék!

PEPE: Semmi kétség, és már most akkor azt is tudom, miért nevezted 
magadat Gene Simmonsnak... Gén Simon, érted, GÉN, hahahahahahahahaha...

GENE: Nem! Az elnevezés a Beatles-rajongásomra vezethető vissza! John 
Lennon, Paul McCartney-Gene Simmons, Paul Stanley! Ennyi, nem több!

PEPE: ...hahahahahahaha. Simon Gén lenni szórakoztató ember!

GENE: Te viszont egy igazi seggfej vagy, öcsi! Itt ül előtted a világ 
legnagyobb rockzenekarának basszusgitárosa, és csak az idejét rabolod! 
Mit is mondtál, honnan jöttél? Csak hogy tudjam, hova ne menjen a KISS 
koncertet adni...

PEPE: Emlékezeted szelektív mint elefánté. Én jönni Belgiumból, de már 
élni Budapesten. És tudni magyarul is.

GENE: Eddig ez az egyetlen jó tulajdonságod. Én magyar származású 
vagyok, tudod? És nem is felejtettem el az anyanyelvemet! A magyarok 
szerencsére nem mind olyan lúzerek mint te vagy. Többször is jártunk
arrafele. Sőt! Tisztán emlékszem a budapesti koncertekre. Fantasztikus
közönség, fantasztikus hangulat, és a magyar lányok gyönyörűek-persze ezt 
csak mondom, hiszen már túl vagyok a szoknyavadász korszakomon, és bár 
Shannonnal nem vagyunk házasok, mégis úgy érzem, itt és most
megállapodtam, mindenem megvan...

PEPE: Visszatérnék a fotók témájára...

GENE: Ki nem szarja le őket? Megfelelő időben voltam a megfelelő 
helyen! Nem voltam egy Adonisz, de kit érdekelt? Több mint négyezer nőm
volt, öcsi! És tudod mi volt a legjobb? Hogy volt aki ragaszkodott ahhoz hogy 
a sminkem fent maradjon, még a hálószobában is! Annyira...

PEPE: ...annyira ronda voltál?

GENE: Igen. NEM! Hanem mert annyira szerették a színpadi karakteremet! 
Gene Simmons, a Démon, ez voltam én!

PEPE: Tehát nem téged szerettek, hanem azt, akit alakítottál a 
színpadon...

GENE: Idefigyelj, te most interjút akarsz tőlem, vagy csak b***akodol 
velem? Budapestet légmentesen le kellett volna zárni, ember! Tudod, 
milyen ritkán jönnek hozzátok ilyen sztárok, mint mi?

PEPE: Persze. Amikor Amerikában a kutya sem kíváncsi rájuk.

GENE: Ez nem igaz.

PEPE: De igen. Te magad írtad le az önéletrajzodban.

GENE: Na jó, leírtam. Bevállaltam, mert őszinte voltam. A KISS az 
őszinteségről szól, arról, hogy a rajongók... Leírtam, tehát ha úgy
tetszik, van benne igazság. De kit érdekel? Nem ez számít! Hanem hogy még 
Magyarországon is van egy KISS tribute band, ember! Rád meg a kutya sem
fog emlékezni. Mi voltunk a legnagyobb dolog, amit akkor Magyarország 
láthatott...

PEPE: ...no azért nem egészen, mert a sebészek már javában dolgoztak 
Monique Covet műmellein, hahahahahahaha...

GENE: Csezmeg, már megint kezded?

PEPE: ...hahahahaha. De elég a szórakoztató megjegyzésekből. Lassan 
vége az interjúnak.

GENE: Hála az égnek.

PEPE: Még csak annyit kérdeznék, sötétség fejedelme: hogyan zajlott le 
a viszonyod Cherrel és Diana Ross-szal?

GENE: Korrektül. A kölcsönös tiszteletre épült mindkét kapcsolat. Amit 
a könyvemben olvastál erről a két nőről-mind igaz. Teljesen más nők 
voltak, mint akik a koncert után, előtt, vagy a limuzinban...

PEPE: ...meg a fotókon. 

GENE: Igen. Ez két kivételes nő volt. Nem is mondhatok mást róluk.

PEPE: Róluk is készítettél fotót? Berakni albumba? Esetleg kiadni 
könyvben?

GENE: Azt hittem megjött az eszed, de látom kár rád beléd minden. 
Egyébként meg semmi közöd hozzá... de csak hogy tudd, annyira a bizalomra
épült mindkettejükkel a kapcsolat, hogy mindketten tudtak a fotókról. 
Ahogy Shannon is. És elfogadták. Egyébként meg Shannon is meg én is 
szerepeltünk a Playboy címlapján. Hány kölyök mondhatja el, hogy MINDKÉT
szülője szerepelt a-

PEPE: És mit gondolsz, ők nem csináltak a pasijaikról felvételeket? 
Vagy gipsz-szobrocskákat? Plaster caster, igen?

GENE: Nos, én nem tudok róla. De szerintem nem, az nem az ő stílusuk. 
Ők egy másik "class", ahová a magadfajta...

PEPE: Nos, köszönöm. Végezetül, utoljára megkérdem: hozzájárulsz-e, 
hogy KISS-számot mixeljek a rövid szerszámú férfiról, karácsonyra?

GENE: Mondtam már hogy nem.

PEPE: Nagy kár. Csak mert gondoltam, előbb megkérdezlek, mielőtt a 
sajtóhoz mennék...

GENE: A sajtóhoz? Mivel?

PEPE: Nos, mielőtt idejöttem volna, felkerestem Chert és Dianát. Sokat 
beszélgettünk a régi szép időkről. Meséltek a fotóidról is. Sőt, voltak 
olyan kedvesek, és másolatot csináltak az övéikről...

GENE: MI?

PEPE (két borítékot vesz elő): Tessék. Íme. Nem tudom, mi legyen velük, 
az igazat megvallva. Mert bár az oroszlán ma már fogatlan, a régi 
hőstettek iránt talán még volna érdeklődés...

GENE (végignézi a fotókat): URAMISTEN...

PEPE: La, akkor én már megyek is...

GENE: Állj meg, te belga strici. Ne menj sehova...

PEPE: Nem aggódni te! Én csak menni papír. Szerződés. Engedély. Te 
aláírni. Én összerakni karácsonyi szám, kis bottal járó férfiről. Igen?

GENE (megtört hangon): Igen....igen.

 

1 mon dieu! [e: mon győ] fr istenem!

2 merde fr szar

3 sacrilége  fr szentségtörés

Bejött? Van itt még több Pepe interjú is...

 

Kijárat...

Főoldalra...