Éjfél Kapitány
Anima Sound
System
Gyanús kis csomag
Éppen
a fóti Corában mentem
el a CD lemezek pultja mellett és rutinból végignéztem az újdonságokat,
hátha van új Anima lemez (mindig megnézem...). Nem láttam, sőt más
izgalmasat se. Egyszem barna levél külsejű érdekes darabot láttam
csak, de ránézve sehol nem láttam rajta se címet, se a zenekar nevét.
Na mondom, aki ekkora segg, hogy a saját nevét se írja rá a borítóra,
az ne számítson rá, hogy majd kibogarászom az apró betűket - és tovább
léptem. Napokkal később tudtam meg, hogy éppen az Anima új lemezét,
az Aquanistant hagytam ott...
Szép
Egy anyag legyen szép. Ami nem szép, az valószínűleg nem is lehet jó. Ezt a lemezt öröm már kézbe venni is. (A külcsín a Grotesque műhely munkáját dicséri). A borítón a bélyeg valódi ragasztott, levélhez illően kis üzenettel belül:
"To love somebody
is loving everybody
the justice of humanity
the power of joy"
"Heavenly rebel song
my message is: fight for love
my message is: no more cry
but stand up before the morning comes"
Csinálj gyereket!
A
kisbaba motívum többször is hangsúlyosan visszatér, nem csak a
nevezett slágerben, hanem pl. a Back to the Future vokálja is csecsemő-hang.
Az Anima nem először operál gyerekhanggal, a csöpp Fanni éneke
"Tekerd a lemezjátszót!" már eddig is nagyon bejött
mindenkinek. A gyerekek mostani felbukkanására két magyarázat is adódik.
El tudom képzelni, hogy a csapatban valaki hirtelen érdekelt lett
kisbaba témában ;-) Ennél viszont sokkal valószínűbben arra
gondolok, hogy a kisbaba, mint az eredendően ártatlan és jó szimbólumaként
jelenik meg, éles kontrasztjaként a világban egyre inkább és egyre látványosabban
eluralkodó rossznak és agresszivitásnak (lásd: háború). Ezt a második
verziót erősíti a fentiekben idézett már-már hippis üzenet.
Az Aquanistan névválasztás is egyértelmű állásfoglalás. Nem olyasfajta persze, mint a Clash Sandinista! lemeze, ahol a zenekar határozottan kiállt egy aktívan, fegyverrel küzdő fél mellett. Az Animának nem rokonszenvesek sem a Kalasnyikovval pózoló arabok, sem a rendcsináló jenkik, sem a háborúk egyáltalán. Az Anima a normális életet élő emberek és népek iránti szimpátiánkat igyekszik megszerezni, miképpen ezt tette eddig is folyamatosan. Minden eddigi lemez egy-egy apró és rokonszenvre érdemes népcsoportra hívta fel jóindulatúan figyelmünket, a Hungarian Astronaut, Salom és a Gipsy Sound Clash címe magáért beszél.
A zene pedig...
... nagyon jó, mint mindig. A szokásosnál dominánsabb az angol nyelv és a feka-jellegű férfi vokálok, de találunk klasszikus számokat is, nekem a a slágergyanús "Legyen így" a kedvencem.
A lemezjátszóban a helye!
Szólj hozzá!