Éjfél Kapitány
featuring
Mátyás Attila
Levél Éjfél Kapitánynak...

Koncert update!

Mátyás Attila és barátai lépnek fel a Gödörben (Deák tér park alatt), 2004.február 26 Csütörtökön 21.00 -kor!

A Föld és az ég

Az új lemezről, a  Föld és az égről, és annak élő lemezbemutatójáról külön teremben olvashatsz!  

Még, még, még...

Mátyás Attila azon kevesek közé tartozik, aki tudja, mi az ÉLNI és akinek határozott elképzelése van mindarról, ami körülötte zajlik. A legendává vált F.O.System dark világától indulva a Sex Action gátlástalanságától át az Agnus Dei prófétisztikus világáig vezetett Matyi útja, aki ma Mátyás Attila és barátai néven lép fel alkalmi kísérőkkel, vagy duóban Chico Bongóval. Matyi elszántsága, érzékenysége és gátlástalansága tökéletes élő példája az ösztönök olyan fajta szabadjára eresztésének, amire Éjfél Kapitány is folyamatosan buzdítja olvasóit. Annak eldöntésére, hogy a hasonlóság csak Éjfél Kapitány szerint létezik-e vagy valójában is, megejtettünk egy jóízű beszélgetést, amit az alábbiakban adunk közre.

A következő beszélgetés 2001.decemberének egy hideg napján készült Óbudán. Éjfél Kapitány kérdései vastaggal szedve, Matyi válaszai normállal. A beszélgetésből megtudjuk,  árulás-e a siker, kísért-e a múlt és  mi a helyzet a megtérés ügyében. A végére az is kiderül, hogy Matyi nem csak gitárosként, de akár Éjfél Kapitányként is remekül megállná a helyét. (A kép az öreg Zsig jóvoltából a következő Mátyás Attila szóló lemez, a Föld és az Ég borítója.)

Beszélgetés Óbudán

Miután az F.O.Systemnek vége lett, több, szerintem egészen más zenekarban is játszottál. Ezeket te magad is amolyan zenei korszakoknak tartod?

Teljesen annak. Egy művész mindig megpróbálja az adott hangulatához és mondanivalójához megtalálni a megfelelő kifejezési eszközt. Én meghallottam a dark zenét, megmoccant valami a lelkemben és nagyon betalált. Az F.O. lényege a kilátástalan lázadás, az őszinteség volt. Nagyon lendületes három évünk volt 1986-90-ig. Nem marketing célok vezéreltek minket, egyszerűen mi csak zenéltünk. El is jutottunk addig a szintig a Fekete Lyukkal, hogy kiléphettünk volna a médiába. Azt a taposómalmot viszont, ami ez után következett volna (amit a későbbi zenekarokkal már felvállaltam) , azt nem tudtuk volna végigcsinálni, főleg nem ezzel a típusú zenével. 

Pedig ha a mondanivaló olyan fontos volt nektek, akkor gondolom szerettétek volna minél többekhez eljuttatni...

Így van. De ennek volt egy visszás íze akkor. Ha a monopol helyzetben lévő Hungarotonnál egy alternatív zenekar lemeze megjelent, az már olyan érzés volt, mintha megalkudott volna. Illegalitásban kellett maradni
annak, aki azt akarta, hogy komolyan vegyék. Ez egy érdekes 15 évvel ezelőtti szituáció volt. Aki akkor lemezt adott ki , az szinte áruba bocsátotta magát.

Ne fogd ezt rá a kommunizmusra, vagy a Hungarotonra. Azok akik úgy gondolják, hogy van egyéni mondanivalójuk, azok óhatatlanul eljutnak addig a pillanatig, amikor azt gondolják, hogy olyan különlegesek, és olyan különleges rétegközönséghez szólnak, amit elveszítenének, ha a rádióból is ők szólnának.

Ebben teljesen igazad van, igen. Az ember nagyon szeretne a médiába belekerülni, sztárrá lenni. Mi is azt szerettük volna, de mivel nem sikerült, próbáltuk ezzel a dacos ideológiával leplezni. Viszont - itt a buktató - nekünk tényleg ott volt a lehetőség, ott álltunk a sztárság kapujában, és akkor mégis azt mondtuk, hogy nem. A rendszerváltás hajnalán elfogadtak minket, elkezdtek volna mint egy szubkultúrát felemelni, demonstrálva hogy nálunk ilyen is van. Támogatott zenekar is lehettünk volna. Nem tudni persze, mindez nem biztos. De az jól látszik, hogy a Fekete Lyuk is csak akkor élt meg, amikor illegalitásban volt. Amikor szinte kiválasztottak lehettek, akik azt a zenét hallgatták. Érdekes ez, de biztos igazad van... nem tudom... olyan messze van már ez...

Miért mondják azt, hogy aki bekerül a rádióba, tévébe, újságba, az de facto megalkuvó, mainstream és így rögtön érdektelen?

A meg nem értett, el nem ismert művészek szokták ezt mondani. Azóta én már rájöttem, hogy igenis minél több emberhez kell eljutni. Zámbó Jimmy ugyanolyan értékes, mint a "legundergroundabb underground", mert valós igény van rá. Az nem az ő hibája (volt) hogy milliók imádták és nem a másik zenekar hibája, hogy őket nem. Igenis előre kell menni, nem baj ha a rádión milliókhoz eljutsz. Egy művész ne elvárásoknak akarjon megfelelni, hanem magát adja. Ha őszintén belülről adja magát, mindig lesz akiknek betalál és akiket ugyanakkor elveszít. Az fontos viszont, hogy a közönség válasszon ki és ő emeljen rádió szintűvé. A Sex Actionnél pontosan ez történt. Mi nem akartunk semmit, tojtunk még a közönség fejére is, mégis ők emeltek fel minket. Az Action - ha tetszik ha nem - egy meghatározó eleme volt a rendszerváltásnak. Eklatáns példái voltunk a szabadságnak a szabadosságnak, és a közönségnek ez megtetszett. Az F.O.-nak viszont az adta az erejét, hogy elfojtva léteztünk. Ahogy a rendszerváltás kihúzta a dugót, a gőz szépen elillant és nem tudott robbanni. Nem volt többé létjogosultsága, nem volt már mi ellen lázadozni...

Ha az F.O. lett volna a második korszakod, akkor az szólt volna nagyobbat? A mostani bölcsebb fejeddel nem utasítanád el a lehetőséget?

A lelkünk legmélyén mi is arra vágytunk, hogy sztárok legyünk. De ez nagyon ambivalens érzés volt. A sztárság és az F.O. lényege nem fért össze. Ennek így kellett lennie. A mostani fejemmel már nem lennék lázadó. Fontos a sorrend. Időrendben így kellett mindennek történnie.

Még régen kaptam tőled egy kazettát, A oldalon New Model Army, B oldalon már Guns And Roses. Nem sokkal rá, a Sex Action gitárosa lettél. A külföldi példák követése mennyire fontos?

Csak a minta van, abból táplálkozunk. Tudomásul kell venni, ha valaki nem autentikus népzenét játszik, - ami magyar elemekre épül- az ha tetszik, ha nem, a nyugati kultúrát követi. Mi mindig egy lépés hátrányban vagyunk. Régebben ez sokkal nagyobb távolság volt, ma már legalább látjuk az előttünk lévők rendszámtábláját. El kell fogadni, hogy minden magyar zenész a külföldből merít, aztán természetesen összegyúrja azzal a saját anyaggal, amitől az az egyedi ízét megkapja. Ebben nincsen semmi gond. Sokszor mondom az ifjú titánoknak: nem vagytok egyediek, ezt mind kitalálták előttetek, ti legfeljebb egyéni ízzel csináljátok.

Vannak, akik abból élnek, hogy figyelik a nyugati trendeket - amiről tudják, hogy hónapok múlva megérkezik hozzánk - aztán koppintanak. Te is sietsz követni a példát, vagy csak hagyod, hogy szép lassan befolyásoljon?

Lehet ezt figyelni a zenénél is. Meg lehet próbálni nagyon hideg fejjel kalkulálni, hogy akkor most mit kéne csinálni. Az F.O.-nál és az Actionnél nem követtünk így semmit, egyszerűen a szinkronicitás elve alapján valami megmozdult. Akik erőszakosan, görcsösen figyelnek, azok általában nem kapják el, mi a lényeg. Meg lehet persze próbálni, figyelni, kiszámítani hogy akkor most egy ilyet csináljunk, mert az nagyon jó lesz. Aztán piff, nem jön be. Az emberi tényező nagyon sok részből áll, azzal nem lehet kalkulálni. A közönséget ma már hosszú távon nem lehet manipulálni és hülyének nézni szerintem.

Nézd csak meg a választásokat mennyire lehet...

Becsapni be lehet az embereket, de nem sokáig. Aki foglalkozik a dolgokkal az belelát a hazugságok mögé, de legalább is érzi, ha valami bűzlik.

A népszerűség a tömegek esetében kicsit másként működik. Erről neked többet kell tudnod...

A tömegcikk pejoratív jelző. Ha elérsz egyfajta popularitást  és tömegek kezdenek szeretni, akkor egy idő után azt kapod meg, hogy amit a tömeg szeret, az nem lehet igényes és jó, mert a tömeg - azt mondják- igénytelen. Sokan úgy hiszik, ha valaki népszerűbb, az nem is lehet igazi úton lévő ember. Holott nem ez számít. Vannak rosszak, akik a népszerűséget hajhásszák, és vannak akik népszerűek lesznek, ha akarnak, ha nem. A népszerűség abban a pillanatban válik csak gonddá, amikor sznob módon sikké válik. Ettől bizony csökkenhet az értéke. 

Szerinted magyar jelenség, hogy a felkapott hamarosan cikivé válik?

Nem tudom magyar-e. Nyugaton egy sztár autóval jár, villában lakik, mert
valamit lerakott az asztalra. Ez a normális dolog. Ez itthon másképpen
van, még ha változik is. Ő a tehetségét, azt amihez ért, azt adta a társadalomnak. Aki pedig valamit letett, az merjen jól élni! A sportoló aki aranyérmet nyert, aki világhírt szerez az országnak, aki 20 évig nem volt szabadságon, az igenis legyen megfizetve. Aki megérdemelte, aki letett valamit a köz asztalára, az igenis járhasson felemelt fővel. 

Aki ismert, az élhessen az ismertségének a pozitívumaival, amiért megtette a magáért. Ahogyan az utcaseprő, a pék elégedett lehet, miután elviszi a szemetet és megsüti a kenyeret. Nekik köszönhetően Én tisztaságban tudjak alkotni, amikor pedig ők pihennek, hallgathassák az én zenémet, vagy másét. Így aztán nincs senki se alul, se fölül. Mindenkire szükség van, csak mindenki legyen is a helyén.

Ezek teljesen éjfélkapitányos gondolatok. Jól hallom, hogy ez már nem egy lázadó hangja?

Ez már higgadtság és merem remélni egyfajta érettebbé válás következménye.

Mi történt veled? Hogy történt ez?

Ez az élet folyamata. Mint a napfény a gyümölcsöt, az embert az élet érleli meg.

Tehát ez nem olyan Pajor Tamás féle egyik napról a másikra való megváltozás volt?

Először természetesen mindenki ezt gondolta, hogy lám a Matyi megtért...

És megtértél?

Belső útra tértem. Egy másik útra. A megtérés számomra egy másfajta életszemlélet, ami egy kicsit felébredettebb. Ráébredtem - az életem helyzetei ráébresztettek - hogy más úton kell járnom. Ha tetszik ha nem. Ezen nincs mit magyarázni. Az F.O.System már eleve a lélekkel, a misztikummal foglalkozott, majd jött a Sex Action, ami az élet nagyon mély bugyraiba belevitt. A legvadabb élethelyzeteket is kiaknáztuk. És itt történt a váltás, amikor ráébredtem, hogy ez egy kilátástalan alagút. 

Úgy érted annyira benne voltatok valamiben, hogy azt már nem lehetett fokozni? Hogy érdektelenné vált?

Teljesen. Elkezdett mókuskerékké válni, a nap mint nap az éjszakában élés. Most legfontosabb számomra a béke és a szeretet. Bár félve használom ezeket a szavakat, mert olykor elcsépeltek, és úgy tűnik, nincs mögöttük tartalom. Manapság degradáló, elítélendő, ha valaki használja őket, ez ma a gyengeség jele. Ma az erőszak a nyerő. Én pedig az ellen szólok.

Hogy is volt ez? Szar állapotba kerültél és valaki meg tudott téríteni, vagy te magad kerested az utat?

Nem tudatosan kerestem.

Szóval megtérítettek...

Nem. Nem szeretem ezt a szót. Összetalálkoztam a mostani feleségemmel, aki ennek az útnak régóta járója (gyógyító, természetgyógyász és parapszichológus). Sokat olvastam és iszonyúan kerestem valamit. A társaságom és könyvek révén olyan felfokozott tudati állapotba kerültem, hogy éreztem, most történik valami. Fizikailag teljesen le voltam robbanva, pszichésen kész voltam, amikor egy barátom ajánlására eljutottam Gyöngyikéhez, aki nem térített, hanem kezelni kezdett, mint gyógyítóm. Kérdezte, hogy hiszek-e Istenben, az imában. Az elején kinevettem. Ő pedig semmit nem tett, csak kezelt és mesélt. A sorsom, a karmám végül is oda vezetett. És elindult az életem egy új úton. 

Az én olvasatomban Matyi téged bizony megtérítettek. Te nem egy mestert, egy gurut, hanem orvost kerestél.

Igen, igen. A mester rátalált a tanítványra. És ő jó útra térített. Egy számomra jobb útra, amin azóta is járok. Azóta megtaláltam az erkölcsi értékeit az életnek.

Látszik rajtad, hogy ez neked irigylésre méltóan jól esik. Van ennek hatása a zenédre, egyáltalán van most zenekarod?

Nem, nincs zenekarom. Volt az Agnus Dei... Isten Báránya, amit az emberek azonnal félre is értettek és egy vallásos, gyülekezetes, szektás kezdeményezést gyanítottak mögötte. Holott számomra a Krisztusi út a mérvadó (amit én 50 év múlva se járok be), azok az erkölcsi értékek amik ott vannak. Számomra ez az a követendő út, ami számít. Ezek azok a legfontosabb belső értékek. Az Agnus Dei után viszont most nincsen csapatom, only one man vagyok, körülöttem néhány zenésszel akiket alkalmanként összetoborzok, ilyenkor vagyunk Mátyás Attila és barátai. Zenekarom nagyon régen nem volt.

De hát ez klubszint. Azt mondtad a nyilvánosság jó és fontos, ahhoz viszont zenekar kell.

Nem is tudom. Ha adódnának megint nagy koncertek, akkor megszervezném őket magam köré.

Feltétel lenne, hogy a többiek is Istenesek legyenek?

Fontos, hogy nyitottak legyenek. Valamennyire számomra ez fontos, hogy egy hullámhosszon legyünk. Természetesnek tartom, hogy ezt elfogadják... illetve...  Végül is nekem egy a lényeg: tiszta igaz ember legyen.

És ha valaki nem hisz egy felsőbbrendű entitásban, de önmaga tiszta és harmóniában él a világgal?

Tökéletesen elfogadom az ilyen embereket! Immáron nyolc éve járom ezt az utat és egyre inkább rájövök, hogy ez sokkal többet ér. Nagyon szeretem őket és sokkal jobban tudok kommunikálni velük, mint akik divatból hisznek és a dogmákra koncentrálnak. Szívesem keresem azok társaságát, akik józan gondolkodású, jólelkű emberek. 

A Lidóban hallgattunk a minap. Örömmel állapítottuk meg, hogy ugyanazt játszod, és ugyanúgy, mint az F.O.Systemben annak idején. Egyetlen különbség, hogy most fehér póló van rajtad nem úgy, mint 10 éve, amikor fekete volt.

Mindenki azt látja, amit látni akar. Bennetek az a Matyi él. Persze az is benne van, miképpen még a Sex Actionben is benne volt. A nagy kilengések után most úgy érzem beálltam középre. Azt gondolom viszont, hogy a dalok most sokkal pozitívabbak és más töltetűek. A tartópillérek nem változtak, de a ház épül. Én tudom a lelkem mélyén, hogy ez már nem az F.O.System féle életem, hanem egy sokkal kitárultabb, sokkal kinyíltabb. Az F.O. magába fordult, ez pedig kifelé nyílik, egyre jobban.

Mi az F.O.-t sem tekintettünk negatívnak. Ha úgy tetszik, az sokkal inkább egy kedves, aranyos, jó dolog volt.

Jó volt, persze. Még a legdurvább Action-ös korszakban sem tudtam azonosulni semmivel, ami gonosz. Mai napig is mondom, az erő nem egyenlő az erőszakkal. A fekete nem egyenlő a sötétséggel. Más kérdés, hogy a fehér sem egyenlő a világossággal :-)

Ha visszagondolsz a korszakaidra, ezek szerint egyikről sem gondolod, hogy ciki lett volna?

Mind szuper jó volt. Mind a helyén volt, akkor és ott, ahogyan kell. Minden embernek így kellene a múltjára gondolni. Soha ne bánja az ember. Tudni kell elereszteni a múltat, az megtette a magáét. Az ott volt jó. A legnagyobb krízisek is előbbre visznek. A gyémántot is a legkeményebb szerszámokkal csiszolják. Lehet, egy s mást másképen csinálnék pl. sajnálom azokat akiket megbántottam milliószor, főleg a lányokkal. De az is lehet, hogy ezzel éppen elfordultak attól a világtól és kerestek valami jobbat. Szóval minden múltbéli esemény öröm, mert valamit tanultam belőle. Most kezdem kinyílt szemmel, megérteni apám példabeszédeit és szüleim tanácsait. 20 évesen mindenki meg akarja a világot váltani. Elég nagy meló, ha önmagad rendbe teszed, a világot ráérsz ezután.

Ez ügyben abszolúte ugyanúgy gondolkodunk...

Én már a Kapitány elméleteit átolvasva is ezt láttam. Ezek bizony összecsengenek velük, csak én példabeszédeknek, vagy bölcsességeknek nevezném őket. Te más oldalról közelíted meg azt az életbölcsességet, azt az erkölcsi értékrendet, amit én is, de látszik, hogy azok végül is azonosak. Egy igazság van.

Zeneanyag

F.O.System: Nézz rám ( Az F.O.System című albumról )
Agnus Dei: A tűz ( A Minden című albumról )
Mátyás Attila: Bocsáss meg ( Koncertfelvétel Matyi archívumából )

Matyi a hálón

A legrégebbi idevágó oldal talán Fieldy nevéhez fűződik, ahol külön F.O.System emlékoldal is van.

Az Agnus Deiről a Diáksziget oldalán emlékeznek meg,  fórummal, mp3 számokkal és linkekkel.

A fanatikus rajongók maroknyi csoportja a Fuck Off System (az örök emlék) index fórum segítségével tartja a kapcsolatot és a lelket egymásban.

A Rock Gyémántok 1996 közölt egy interjút 1996-ban, illetve Kolozsvári 1999-ben egy másikat.

Más interjúk is vannak...

Kijárat...

Főoldalra...