Éjfél Kapitány
kommentál
Levél Éjfél Kapitánynak...

Az igazi élet nagy kaland...

Az élet igazán kemény helyzeteket tud produkálni. Mostantól azonban nem csak a Kapitány elméletei szolgálnak útmutatóként a zavaros helyzetekben, hanem kommentárjai is. A szabályok és elméletek alól mindig akadnak kivételek. Hogy egy tényleg összetett helyzetben hogyan működik Éjfél Kapitány világlátása, azt legjobban talán egy-egy valóságos esemény elemzésével lehet megmutatni. Lássuk tehát a nagyvilág egy-egy aktuális történését, Éjfél Kapitány szemszögéből.

TGM

Tamás Gáspár Miklóst mint kortárs gondolkodót nem először idézem. Két mondatát már kölcsönöztem az átalakuló új világrend, a cyberpunk bemutatásához. A már meghalt filozófusokkal szemben a kortársaknak óriási előnye, hogy alkalomadtán nyilvánosan is hallhatjuk őket, sőt, akár kérdezhetünk is tőlük. Ez az írás például egy Merlin szinház beli fellépése alapján készült... 

TGM kézzelfogható dolgokkal foglalkozik, nem pártos szólamokkal. Fókuszában nem valamifajta pátoszos fogalmak, hanem a nagyon is kézzelfogható szegénység, az egyén, az állam és a globalizáció van. Üdítő, ahogy valaki felül tud emelkedni a politikai törésvonalakon és azoktól szinte teljesen függetlenül tudja szemlélni a világot, majd a megfelelően eltalált nézőpontjából meglepő igazságokra hívja fel a figyelmet. (Ennek okán persze sűrűn céltáblája az összes létező oldalnak, de a mindenfelől fejére szórt rágalmak ne tévesszenek meg minket...)

Sokkol...

"Miért van apartheid Magyarországon?" - kezdi a sokkolást, ahogy mikrofon akad a kezébe. Apartheid lenne? Kezdenek el járni a fejünkben a fogaskerekek... De hisz nincsenek "whites only" kávéházak és boltok. Ha ferde szemmel is néznek a cigányokra, a diszkrimináció nem ilyen direkt és nyilvánvaló. "Magyarországon 700 fajilag szegregált iskolai osztály létezik." - hangzik a csattanós felelet a ki nem mondott kérdésünkre. Nos - ezzel nehéz vitatkozni.

Folytatásképpen csípőből töri dirib-darabra abbéli nyugodt bizonyosságunkat, hogy demokráciában, alkotmányos köztársaságban élünk. Zseniálisan világít rá, hogy a globalizáció és a tőke révén felfoghatatlan erők játékszerei vagyunk. Teszi mindezt higgadtan, logikusan érvelve és elképesztő ismeretanyag birtokában.

Filozófusból forradalmár

Jómagam hajlamos vagyok arra, hogy bizonyos kritikus tudástömeg birtokában már belenyugvással szemléljem a világot. Látom a folyamatokat, érteni vélem az ok-okozatokat, nem lepődöm meg semmin. Alapvetően elégedett vagyok a saját helyzetemmel.

TGM viszont - úgy is mint hivatásos gondolkodó - nem áll meg ezen a ponton. "Választani kell: elfogadjuk-e, hogy "a világ így megyen", azt gondoljuk-e, hogy a társadalmi igazságtalanság, az egyenlőtlenség, a szegénység, a szűkösség, a megaláztatás, a lenézettség, a közöny, az érzés, hogy valaki "nem számít", a fölpofozott gyerekek, a prédának nézett lányok, a megkínzott újoncok és gólyák, a ketrecben tartott elmebetegek – ez "a világ sora", ez a végzet, az örökös, az eleve elrendeltetés? " (Magyar Hírlap 2004.03.19)

Az "értelmiségnek" az a dolga, hogy megtalálja a megoldást. Utat kell mutatnia. "Te vagy a hibás, aki passzívan ülsz otthon! Kollektív akcióval lehet a helyzetet megváltoztatni!" - mondja ki a végső következtetést, nagyon is rokonszenvesen. És nem tréfál - ellenőrizd csak a google keresővel a "tamás gáspár miklós tüntetés" szókapcsolatot... Igaza van, ez lenne a lényeg. Nem állni meg a siránkozásnál, de nem állni meg a felismerésnél sem. Nem passzívnak, aktívnak kéne lennünk. Cselekednünk kéne.

Érdekel Éjfél Kapitány többi kommentárja is? Kattints!

Kijárat...

Főoldalra...