Éjfél Kapitány
KOGART
Levél Éjfél Kapitánynak...

KOGART

Régóta figyelem, mi is történik az Andrássy úti épülettel, ahová annak idején még mint FMK-ba jártunk bulizni, majd később a sarkon ettük a muszakát a Made Innben. Aztán minden bezárt majd munkások érkeztek, akik ráérősen tettek-vettek dolgozgattak. Amikor hosszú-hosszú idő után csinos épület kezdett kibontakozni a kezük munkája nyomán, újabb emberek jelentek meg, akik alapjaiban forgatták fel a már majdnem kész objektumot. Leszedték a lábazat burkolatát, szétfúrták a fal minden négyzetméterét, szemmel láthatóan utólagosan végezve el bizonyos alapműveleteket. Ilyen nagyvonalúan csak olyasvalaki építtet, akinek számolatlanul van pénze, mondtuk anno, és igazunk lett. Kovács Gábor (top 20 milliárdosunk között) vette meg az épületet, így nem autószalon, nem bank, hanem alapítványi múzeum lett belőle. A kertészek az utolsó 24 órában varázsoltak bokrokat és gyeptéglás pázsitot a terepre, amit épp hogy csak átadtak nekik a kőműves-burkolók, de sikerült a bravúr. Minden készen áll. A hostessek kitárják a terasz ajtajait és rázendít a zenekar. Mintha a Rocky Horror Picture Show rádiószignálját hallanám, de nem: Tolcsvay Lászlónak az alkalomra írt indulóját halljuk. Lelkesítő, elegáns, abszolút telitalálat. Lelkes taps és kurjongatás a jutalma.


Showtime

Nem az ijesztő külsejű vörösnyakkendős, hanem a kistermetű tengerészgyalogos ezredesre hasonlító bácsi az alapítónk. "Az embernek vannak vágyai, vannak realitások, és vannak kötelezettségei." - fogalmazza meg rokonszenvesen mottóját. Az egész ház a bizonyíték, hogy nem a levegőbe beszél, hárommilliárd forintot tett a KOGART alapítványba. Tóth Tamás (a vörösnyakkendős) praktikus ember. Nem bocsátkozik nem neki való fejtegetésbe, inkább tovább dobja a labdát Hegyi Lórándnak: "mi érezzük, Te pedig megadod hozzá a filozófiai hátteret...". A megszólított nem rest és európai témájú fejtegetésbe kezd - szerencsére nem húzza el nagyon. Vannak azért prózai gondolatai is: "A magánalapítvány magán preferenciákat is jelent. Van amit akar, van amit nem." Mindenki érti a célzást. Részemről korrekt. Aki tesz valamit a közért, az nem macerázást, hanem tiszteletet érdemel. A zárszóban dicséretet kap még Iványi Brigitta, mint oszlopos szervező, és máris körbenézhetünk...

Földszint

Megérkezéskor még poénkodtam, hogy ezeket a képeket biztosan a saját előszobájából tette ide mecénásunk - és nem tévedtem. A földszinti válogatás Kovács Gábor saját klasszikus műgyűjteményéből való. Személyes kedvenceim egy szecessziós női arckép Gulácsy Lajostól és Csontváry Titokzatos szigete.

Őszintén szólva jobban vonz az első és második emelet, kortárs kiállítása, de ez persze ízlés dolga...


Első emelet

A húzónév Tyereskova, és övé a leglátványosabb cucc is, a piros kompozíció vadállatiasan figyelemfelkeltő. A bordó szőnyeg mögötti hármas sorozat első látásra provokál, és a második, alaposabb szemrevételezés után is :) Nem lövöm le a poént.

A szinten nem ő az egyetlen provokátor, Gerhes Gábor fotói is megérnek egy misét. Ha egy pillanatra meg tudunk feledkezni az ösztönös benyomásainktól, érdekes gondolataink támadhatnak mind az Ő, mind Nagy Kriszta munkáit alaposabban megnézve... 


Nekem mégis Kupcsik Adrián rendőrsorfala, és tüntetői tetszenek legjobban. A képek a XIII, illetve sokkal inkább a Republic látványvilágát idézik. Képregényszerű rendőrsorfal, könnygázgránátot visszadobó hátizsákos tüntető és protestáló zászlóvivők. A vonuló és ellenszegülő férfiak keltette asszociációk jobban kedvemre valók most, mint Nagy Kriszta cicis sziluettjei. Akik hozzám hasonlóan a Spiegel magazinon, Batman képregényeken, videoklipeken, tévéhíradókon és számítógépeken nőttek fel, azok imádni fogják. A képek a moratórium sorozatból valók.

 

Második emelet

Kellemes meglepetés vág mellbe: itt lóg a Bakos-Weber féle vágy sorozat négy képe, azok között is a kedvencem a 13. számú, Dr Herman Péter vágya (amiről már ejtettem szót). Végre megtudom Bakos Gábortól, hogy az óra nem tudatosan hajaz a Szarvasvadászra Pulp Fictionre, egyszerűen egy olyan tárgyként van jelen, amit a kompozíció minden alakja meg tud érinteni. A filmben Christopher Walkennek volt egy jelenetete, aki fiának átadva az apáról fiúra szálló zsebórát, elmeséli neki, hogy a vietcong fogságban kénytelen volt elrejteni azt az egyetlen helyre, ahol nem keresték - a seggébe...

Megerősítést nyer viszont, hogy a vágy projekt nem fikció, a képen tényleg Dr Herman Péter és két fia látszik...
A storyboard mint képzőműveszeti eszköz számomra szokatlan, de nagyon rokonszenves. Szépfalvi Ágnes és Nemes Csaba (common name production) hasonló munkáit mintha már a Műcsarnok Áthallásán is láttam volna, de ott is bejöttek. A nem angolosok kedvéért a kogart újságban szépen minden képaláírás le van fordítva, ez jópont.


Érdekel Éjfél Kapitány többi tudósítása? Kattints!

Kijárat...

Főoldalra...