Éjfél Kapitány válaszol

Éjfél Kapitány válaszol

Néhanapján velem is előfordul, hogy nem tudom kapásból, mit is tegyek egy rázósabb helyzetben. Nekem rossz, de neked jó, mert ha én nem is, de te megkérdezheted Éjfél Kapitányt! Email cimed mindenképpen az én titkom marad, sőt, a neved is, ha erre kérsz...

 

Kérdezz Te is!

Minőségi cserét?

Valak Ki halmozottan hátrányos helyzetű kérdése

Nem volt sok tapasztalatom a női nemmel, már 30 körüli voltam, amikor összejöttem egy nővel, akivel most is együtt vagyunk, lassan 3 éve. Előtte én voltam a 30 éves szűz. Tudom nagyon szánalmas, tudom, annyit tudok felhozni a "mentségemre", hogy kisebb testi fogyatékossággal vagyok megverve, és sosem voltam jó kapcsolatteremtő típus, és hát az önbecsülésemet a Mariana-árok fenekéről kellett volna felhozni. Én tényleg nem vagyok az a típus, akiből a nőket faló "szuperhős" lehetne. Ráadásul a farkam mérete miatt is voltak/vannak gátlásaim (lehet röhögni, de legalább bevallom, ha névtelenül is) – hiába, a sok évi átlagtól "pár" centivel elmaradok, kb. a gyakorlatban is előforduló méretek skálájának legalján tanyázok, ahol a fickóknak az alsó kb. 1 -5 %-a (ja, nem hiszek a penis enlargement c. hülyeségekben). Ezek után gondolom már nem olyan meglepő...

A barátnőmmel olyan most már minden mindegy, "mégse temessenek el cölibátusban leélt élet után alapon" jöttem össze. Nem szép, duci, nem is okos, de pont ezért volt merszem vele. Más, "jobb" nőktől féltem, ha véletlenül kicsit közelítettek, menekülőre fogtam, pedig volt olyan is, akinél talán-talán lehetett volna esélyem (mint utólag megtudtam). Előzetes elképzeléseimmel szemben a szexszel volt a legkevesebb gond, persze nem feltétlenül a farkamtól megy el a csajom, de van más mód is... Viszont az együttélés (együtt lakunk elég régóta) nem megy zökkenőmentesen. Ráadásul gyak. nekem kell eltartanom őt is. Azért nem rúgtam még ki, mert érzelmileg nem vagyok közömbös iránta, bár nagy szerelemnek semmiképp nem nevezném (igaz nincs összehasonlítási alapom), ő meg szintén kötődik hozzám. Igaz, lehet hogy csak kihasznál, nem tudom mennyire lehet hinni egy nőnek (ha pl. veszekedéskor sírva azt mondja hogy soha senkit nem szeretett csak engem, öngyilkossággal fenyegetőzik sms-ben, amikor a szakítás szélén voltunk stb.) Persze lehet mondani, hogy zsák megtalálta a foltját, egyikünk sem találna mást/jobbat a mostani helyett. De azért persze rágja az agyamat a gondolat, hogy elpocsékolom mellette az életet, annyi jobb nő van, talán én is megkaphatnék egyet, stb. (csalni nem akarok, még ha adódna is rá esély, sem kurvázni a háta mögött). De a gyávaság és a megszokás mellett azért, ahogy mondtam egy érzelem is van, ami miatt nem szakítottam eddig. Talán szánalommal (igen, sajnálom őt, és annyiban rokon léleknek érzem, hogy vele is kibaszott az élet, csak nem pont ugyanúgy – nem született szépnek, sem okosnak sem gazdagnak) vegyes szeretetnek tudnám leírni (mert továbbra is kedvelem, kedves, aranyos, vannak jó belső tulajdonságai is a sok rossz mellett, azonkívül korábban csak olyan pasijai voltak, akiknek szerintem csak a szexre kellett – és gondolhatod milyen típusú emberek használnak erre egy nem szép nőt (persze, az olyanok mint én, mondhatná vki:)), vagy ő ment el velük csak a szex kedvéért).

Szóval nem tudom mit lépjek, mert sokáig már nem kellene húzni a szakítást, csak ha tényleg vele akarnám leélni az életemet, vagy legalábbis sok-sok évet... Egyszer már majdnem szakítottam, de én voltam a gyenge, és én sírtam neki hogy ne hagyjon el. Hiába éreztem előtte, hogy most elég volt, úgy éreztem nem bírom ki nélküle. :(

Na ennyi, kösz ha elolvastad:) Szerinted mit csináljak?


Éjfél Kapitány testreszabott válasza

Indulj ki a realitásokból. 30 évig tartott megszerezni az első nődet. A másodikhoz vajon mennyi időre lesz majd szükséged? Attól félek, nem fog gyorsan menni. Néhány magányos évvel bizonyosan számolnod kell, ha újrakezded a társkeresést. A te helyzetedben erre nagyon odafigyelnék, és csak nyomós okkal szakítanék. Pusztán azért, mert vannak jobb nők is, nem csinálnék hülyeséget. (Tudom persze, az első nő után úgy gondolja az ember, hogy akkor most simán a Pamela Andersont is meg tudná szerezni, de hidd el, ez még a szuperhősöknek sem szokott így sikerülni.) Azt javaslom, gondolkodj el kicsit az igazi motivációdon, és az alapján válassz az alábbi megoldásokból:

Ha csak a véred hajt – akkor ne moralizálj, élvezz azzal és úgy, akivel és ahogy csak tudsz.

Ha kifejezetten rosszul érzed magad a kapcsolatban – akkor ne habozz és lépj ki belőle.

Ha csak jobbra vágysz – akkor maradj a fenekeden, de tartsd nyitva a szemed, hátha megpillantod az igazit.