Éjfél Kapitány válaszol

Éjfél Kapitány válaszol

Néhanapján velem is előfordul, hogy nem tudom kapásból, mit is tegyek egy rázósabb helyzetben. Nekem rossz, de neked jó, mert ha én nem is, de te megkérdezheted Éjfél Kapitányt! Email cimed mindenképpen az én titkom marad, sőt, a neved is, ha erre kérsz...

 

Kérdezz Te is!

Merre tovább?

Gorky pályaválasztó kérdése

Eléggé összetett problémával fordulok hozzád, igazság szerint utolsó mentsvárként. Egyik része egy csalódás miatt, vagyis inkább egy lány miatt van. Úgy pár hónapja az előző kapcsolatom megszakadt, bizonyos okoknál fogva, a lány más helyre ment tanulni, túl sok volt a kettőnk közti különbség... bla, bla, bla. Ez idáig nem is lenne gond, csak kezdek belebetegedni, önmarcangolás, hiányérzet... stb. A lány részéről hamar lefolyt a dolog, vagyis már új kapcsolatba kezdett. Ez így még mindig nem lenne gond. Csak mivel állandóan felkeresem, folyamatosan megalázom magam, s nem bírok ennek gátat szabni. A lány csak rákontráz, tehát finoman a maga módján tipor, s olyan dolgokat vág a fejemhez amitől, még rosszabbul érzem magam. Ez a lány nagyon büszke az eredményeire, amit eddig az életében elért, véleményem szerint túlzottan is, s ezt folyton tudomásomra, adja, kiemelve hogy én jelen pillanatban sehol se vagyok hozzá képest. S az a legrosszabb, hogy ez az alkotási kedvemre is kihat, egyszerűen leblokkolok. Illetve amiért én rajongok vagy szeretem, azt ő mélységesen megveti és gyűlöli, pedig alapjában véve nyitott ember vagyok. Rengeteg dolog érdekel, tudomány, művészet, irodalom, bármi jöhet csak meglehessen emészteni. Bocsánat, ha kicsit egyoldalúan írom, csak elég nehéz elfogultan elmondanom. Egyre ritkábban beszélünk, vagyis mostmár nem is. A másik része a problémámnak, ami az előzőhöz is kapcsolódik, egyszerűen fogalmazva nem haladok az életben. Festek, illetve zenélek és írok is. A gond az, hogy mindegyiket nagyon szeretem csinálni, s mindenhez van tehetségem, már amibe eddig belefogtam. 22 éves elmúltam, s még mindig nem tudtam eldönteni, hogy merre tovább, mert igazából sehol se tartok, nem tagadom, kétségbe vagyok esve. Nehezen rendezem a magánéletemet, mint olvastad, túlzottan ragaszkodok emberekhez, s próbálok jóemberként viselkedni, de ennek ellenére évről évre magányosabb vagyok, s csak gubbasztok egy helyben. Nem akarok már senkit traktálni a lelki nyavalygásaimmal, ezért gondolkodtam azon, hogy elmegyek pszihodokihoz. Félek hogy egy nap még az a kevés ember aki mellettem van lemond rólam, s olyan egyedül maradok mint a kisujjam gyakorlatilag semmivel a hátam mögött. S csak újra meg újra a múltban élek keresem a válaszokat, de már most is attól rettegek, hogy úgy ment el az élet a szemem előtt, hogy még bele se tudtam kapaszkodni. Remélem tudsz segíteni.


Éjfél Kapitny eligazító válasza

Arra a régi csajszidologra nem vesztegetném sem az időt, sem itt a szavakat – lejárt lemez, felejtsd el, írd le a veszteséget.

A leveled komolyabbik fele viszont klasszikus pályaválasztási problémának tűnik, amivel már érdemes foglalkoznunk. Teljesen normális hogy most sok minden vonz, hiszen a középiskoládnak éppen az volt a feladata, hogy felkeltse az érdeklődésedet. Az is világos remélem, hogy nem híres zenész-festő-íróként fogod a kenyeredet megkeresni, ahogy tűzoltó, katona és vadakat terelő juhász sem leszel – ha belátod, félig máris felnőtt vagy. A másik feléhez már csak annyi kell, hogy nekiláss, és az egyik területet alaposan kitanuld. Én annak idején ezt úgy intéztem, hogy ismeretlenül, de nagyon lelkesen megkerestem azt a teamet, aki az általam választott témával ipari szinten foglalkozott, és minimálbérét tanoncnak szegődtem hozzájuk. Az ottani mestereimtől aztán már gyors ütemben tudtam eltanulni a szakma fogásait és lettem pár év leforgása alatt elismert munkatárs magam is. Tettem mindezt inspiráló és jól felszerelt környezetben, segítő szándékú jó emberek társaságában, kétségek nélkül, folyamatos sikerélmények közepette. Dönts gyorsan (és praktikusan!) mi is érdekel, aztán vesd bele magad maxigázzal a munkába, és onnantól eszedbe se fognak jutni többet effajta kételyek és világfájdalmas gondolatok. Szépen minden a helyére fog kerülni, új csajokkal és pszichológus nélkül. ;)