Mihez kezdjen a masszőrfiú?

Feri masszőrként keresné a kenyerét, de szex nélkül nincs meg a hideg vízre való se. Távkapcsolatba is kilátástalan.

Feri pályakezdő kérdése

Azért írok neked, mert egy kicsit kicsúszott a talaj alólam. Sok minden történt velem az utóbbi időben ami miatt egy kicsit gallyra ment az egészségem is. Legalábbis ami a pszichémet illeti. Most mondhatnád, hogy keressek egy pszichomókust. Sajnos sok minden problémám okozója én magam és a gyenge akaratom, valamint a még gyengébb önbizalmam és a lustaságom következménye ezt sajnos tudom és belátom. Édesapám közel egy éve, nyugodtan állíthatom, hogy súlyos beteg ez tökéletesen padlóra tette a családunk és az én életem is. A szüleim nyugdíjasok én pedig huszonhárom éves, gyógymasszőr végzettségű pályakezdő. Érthető hát, hogy itthon nagyobb szükség lett az én "férfi" kezeimre a ház körül. Szeretnék a saját lábamra állni, de nagyon nehezen tudok megbirkózni azzal, hogy a masszázst összekeverik a szexuális tevékenységekkel ezért rend szerint nem találok állást. Vállalkozóim nincs és értelemszerűen kitermelni sem tudom. Vagy egyéb rabszolga munkákra kényszerülnék, ahol semmi féle havi fix bérrel nem jutalmaznának. Nehezen élem meg a kudarcot. Hogy tetézzem a bajomat belekezdtem egy távkapcsolatba amely határon túli történet és közel sem vagyok meggyőződve arról, hogy igaziak a leány érzései vele már több mint 4 hónapja intenzív csetelésben vagyunk emiatt elhanyagoltam a környezetemet is. Tudom erről is meg van a véleményed, csak nem tudtam kibogarászni. Nagyon érzékeny, alapvetően konzervatív értékeket képviselő embernek tartom magam, aki nagyon mély érzéseket generál ha kell, ha nem. Bizalmatlan vagyok az emberekkel, ugyanakkor könnyen belegabalyodtam ebbe a "távkapcsolatba" is. Naiv ugyanakkor nagyon bizalmatlan...képes voltam minden létező profilt, vagy kommentet feltúrni vele kapcsolatban. Nincs jó tapasztalatom a nőkkel, nem vagyok sem bulizós sem túl nagy közösségi forma az a "néma bob" típus aki állandóan filozofál valami eszement bugyutaságon, hogy miért ilyen a világ, és hogy hol qrtam el az életem. Nem érzem magam sem erősnek vagy eltökéltnek a kitűzött céljaim ellenére sem.Nem állapot amit csinálok. Kritikus vagyok magammal és a világgal is. Szeretnék megemberesedni egy kis önbizalmat összeszedni, kibékülni az élettel az országgal. Próbálkoztam a harcművészetekkel, ám eredménytelenül, meg nem utolsó sorban kitermelni sem tudom illetve erősíteni is elkezdtem hátha kialakul valami masszívabb lábakon nyugvó testtudatom illetve heti egyszer nagyobb távokat teszek gyalog hol mert akarok hol kényszerűségből. Nagyon nehezen tudok változtatni az életvitelemen. Mit javasolsz? Hogy fogjak neki? Mit kezdjek ezzel a lehetetlen helyzettel? Hogyan tudnék változtatni valamin, ha már közel huszonhárom éve ilyen vagyok? Tudom, hogy nagy kritikus vagy és olykor velős válaszokat adsz a hozzád segítséggel fordulóknak. Abban reménykedem, hogy a válaszod fel fog rázni és és talán ad kellő löketet és motivációt az élethez.

Éjfél Kapitány újratervezős válasza

Fiacskám, ahol most vagy, azt úgy nevezik, hogy zsákutca. Tudod: az út, ami nem vezet sehova. Szépen vissza kell fordulni, és másik utat keresni, mert ez a szexmentes fiúmasszőr szakma – finoman szólva – nem profitábilis. Ehhez világos fejre lesz szükséged, szóval a reménytelen távkapcsolatot fejezd be gyorsan, nem más az, csak amolyan pótcselekvéses szalmaszál. A távkapcsolat SOHA nem működik, önigazoló pótszer csupán. Te férfi vagy, neked nem erre van szükséged, hanem valódi nőre, ami automatikusan meg is lesz, amint magaddal elégedett vagy. Szóval vegyél szépen nagy levegőt, és vedd számba, miből építkezhetsz. Milyen iskoláid vannak, miben vagy jó, mihez értesz, milyen kulcsembereket ismersz, milyen baráti, családi háttered van, kitől mit tudsz tanulni, ki tud bevinni a tutiba. Próbálj a tényekből és ne az álmaidból kiindulni. Nagyon gyorsan rendes szakmát és hozzá való állást kell kerítened, ami ugyan nehéz (mostanában különösen az), de nem lehetetlen. A jó hír, hogy nem maradtál le semmiről – egy átlagos férfi szerintem 30 évesen jut a szakmai csúcsra, és erre még neked is van esélyed. Kitartást és jó szerencsét kívánok, mindkettőre szükséged lesz...