Időbeosztás

• Home › 
• Válaszolok › 
• Időbeosztás

Tobal időbeosztós kérdése

Ha már annyira divatba jött, gondoltam én is kikérem a véleményed. Régóta problémám a dolog, és sokféle megoldással próbálkoztam már, de egyik se tökéletes. Ez a probléma pedig az időbeosztás...
Szerintem neked sem ismeretlen a probléma, biztos te is sokszor vagy úgy, hogy rengeteg tennivalód lenne, és azt sem tudod, melyikhez kezdj hozzá. Ahogy a Burton által megálmodott Joker mondta: "Milyen sok a tennivaló. És milyen kevés az idő...". Persze az is igaz, hogy nem jó kifogás az időhiány, mert az embernek arra van ideje, amire időt szán. De mire szánjak időt, és mikor? Régóta foglalkoztat ez a kérdés.
Először azt csináltam, hogy teendő listát kezdtem írni, amire mindent felírtam, amit valaha is véghez akartam vinni, legyen az bármilyen kicsi vagy nagy dolog. Felírtam minden témát, amiben el akartam mélyedni, minden filmet, könyvet, játékot, szóval mindent. Akkor jöttem rá, hogy ez nem járható út, amikor ez a lista elérte a 30 oldalt. Persze azóta is használom a teendő listát, csak priorizálom a feladatokat, meg különválasztom a jelenlegieket azoktól, amikbe még bele se kezdtem... de rá kellett jönnöm, hogy ez így túl felületes módszer, valami mélyre hatóbb rendszerezés kell.
Megkérdeztem magamtól, hogy miért akarok én ennyi mindent csinálni? Egy célja van: az önfejlesztés. Én abban hiszek, hogy bármi, amit az ember el akar érni az életben, az elérhető az önfejlesztésen keresztül. Ez persze így egyértelműnek tűnik, és túl általános, de most többre gondolok, mint hogy "tanulj sokat, hogy jó állásod legyen, fiam". Én úgy gondolom, hogy ha az ember önmagára figyel, önmagával egyensúlyba kerül, képzi magát, stb, akkor minden más célját is eléri ezzel, legyen az sok pénz, boldog családi légkör, vagy akármi.
Az én célom tehát az önfejlesztés. Az idők során az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy az ember három, azonos fontosságú részből áll: szellem, elme, és test. Ezt a három aspektust azonos arányban kell fejleszteni, hogy az önfejlesztés sikeres legyen. Az elme és test fejlesztése gondolom egyértelmű: az elme fejlesztése alatt a gyakorlatban felhasználható tudás megszerzését értem, azt, amit pl a suliban tanítanak, a test fejlesztése pedig alapvetően az egészség megtartására irányul, hogy a testünket rendeltetésszerűen tudjuk használni. A szellem már egy fokkal bonyolultabb, én ide sorolom a termékeny pihenést is, pl az olvasást, filmnézést (szigorúan nem a tv nézést), a meditáció, de pl azt is, amikor beszélgetek a barátnőmmel, vagy épp kefélek vele, hisz amikor a szellemi kimerültséget pihenem ki, az is fejleszt. A szellem fejlesztéséhez tartozik még sztem minden olyan alkotó tevékenység, amihez művészi kreativitás szükséges, tehát minden, ami nem repetitív, előre begyakorolt.
Az az értelme ennek a felosztásnak, hogy így olyan irányelvet szabtam, ami alapján kicsit rendbe szedhetem a tennivalóimat, és, ha követem azt az irányelvet, hogy mind3 részt egyenlő arányban fejlesztem, akkor máris nagyobb rendet tudok tartani az időbeosztásomban, kevesebbet kapkodom a fejem. Amit most itt fentebb leírtam, csupán az én példám, hogy hogyan próbálok megbirkózni a kevés idő problémájával. Müller Péter szerint mondjuk nem is szabadna ilyen problémának lennie, mert csak annak kevés az ideje, aki egoista, és csak saját magára figyel. Én ez ellen is próbálok küzdeni, de számomra ez is önfejlesztés... ördögi kör. Szóval konkrét kérdésem nem igazán van, csak hogy írd le a véleményed az idő beosztásáról, és akár az önfejlesztésről is (arról is sok szó esett ugyanis).

Éjfél Kapitány racionális válasza

Nem hittem volna, hogy egyszer majd Müller Péter helyett nekem címeznek efféle kérdést, de racionális témáról lévén szó, állok elébe.

Nem lehetsz egyszerre kisportolt, kiművelt és jómódú. Ehhez három életnyi időre lenne szükséged (meg szerencsés genetikára, de ez most nem tartozik ide). Kénytelen leszel priorizálni. Szép elmélet a harmóniára való törekvés, a szellem, elme és test egyforma fejlesztése, de én mégis azt mondom, azt a képességedet kell mindenek előtt fejlesztened, amihez a legjobb adottságaid vannak, amit a legjobb hatásfokkal tudsz fejleszteni. Mindenki jó valamiben, és AZT kell kihasználnia. Nem ismernéd Csollány Szilveszter nevét, ha ő az ideje egyharmadát filozófiával töltötte volna, másik egyharmadát szobrászattal, és csak a fennmaradó egyharmad időben foglalkozott volna a tornával. Csakis célzott fejlesztéssel, és csak egyetlen témában van esélyed a legjobbak közé kerülni, ha viszont ez sikerül, az már tényleg szabadon konvertálható bármire, amire csak szükséged van. Találd meg, miben van a legtöbb esélyed.

És még valami: ne felejtsd el, hogy aktuálisan ugyan célnak tekinted az önfejlesztést, de hosszú távon az csupán eszköz. A végső cél a boldogság. Ne ess abba hibába, hogy megfeledkezel a célról, és vakon az eszközre koncentrálsz (ld: a mennyit dolgozzak vagy a mennyit tanuljak írásaimat). Vess számot magaddal, hogy miféle boldogságra vágysz, milyen képességeid vannak, és a szerint, realistán képezd magad. Ha most tényleg komolyan fejlődni akarsz (és később akarsz majd kiélvezni egy jobb életet), akkor mondjál le mindazokról az exotikus, jól hangzó, menőnek tűnő témákról, amelyek valamilyen szubjektív szimpátia alapon tetszettek meg, de amelyek biztosan nem visznek közelebb a végcélhoz. Ne kezdj japánul tanulni, ne iratkozz be filmrendezői tanfolyamra, ne próbálj hitelkártya hackernek kiokosodni – erre nincs most időd.