Éjfél Kapitány válaszol

Éjfél Kapitány válaszol

Néhanapján velem is előfordul, hogy nem tudom kapásból, mit is tegyek egy rázósabb helyzetben. Nekem rossz, de neked jó, mert ha én nem is, de te megkérdezheted Éjfél Kapitányt! Email cimed mindenképpen az én titkom marad, sőt, a neved is, ha erre kérsz...

 

Kérdezz Te is!

Hogyan változzak?

Grave okos kérdése

"21 éves fiatal férfi vagyok, nem lehetne panaszom az életre, mert szerető-gondoskodó (noha elvált) szülők és ugyanilyen kedves rokonok között nőttem fel, anyagi háttér mindig biztosított volt a normális életemhez. Dolgozom is, olyan munkát ami érdekel és szeretem csinálni, előrelépési, jó kereseti lehetőséget is kínál főnököm, mert látja hogy okos, odafigyelő vagy és értek ahhoz amit csinálok. Persze nő van a dologban, hogy a boldognak hitt életem összezavarodott, és elismerem hogy részint én vagyok a hibás, miattam nem vagyunk már együtt(1évig tartott). Tudom, ahhoz hogy később mással jobb és tartós kapcsolatom lehessen változnom kell, nagyjából tudom is mit (részletezés lejjebb) csak nem tudom elhatározni magam, hiányzik az a meggyőződésem, hogy ezekkel a változtatásokkal jobb lesz majd nekem.
A problémák: alig van önbizalmam, önbecsülésem – ezt nagyrészt betudom annak, hogy a szüleim úgy gondolták ők mindig tudják mi a jó/jobb nekem így folyamatosan kaptam a "jótanácsokat/segítséget" és ha valamit rosszul tettem szerintük, akkor "hiba/ezt elszúrtad/szégyellheted magad" és társaikat kaptam. Nem vagyok jó véleménnyel magamról, túl soványnak tartom magam(és ha rossz kedvem van, akkor nem is eszek sokat) és arcom pattanásait, korai-elvileg genetaikai-kopaszodásomat is szégyellem – pedig több vonzó csajtól is hallottam már, hogy jóképű vagyok (azonnali negatív gondolat: persze annyira nem, hogy közelebbi kapcsolatba akartak volna kerülni velem). Hiába csinálom jól a munkám, amikor néha hibát vétek és azt csipkelődve/beszólogatva megjegyzik nekem, rögtön vörösödöm és majd elsüllyednék – feltéve hogy nem dühroham tör rám, amiért kritizálni mert, amikor az illető a saját munkáját sokkal hanyagabbul és több hibával csinálja. Munkában jelenleg -képességeimhez mérten- "aljamunkát"(iratrendezés-rendszerezést) is kell csinálnom, amíg kb. fél év múlva le nem teszem a munkahelyi vizsgát, ami hivatalossá teszi hogy azt kell csinálnom, amiben kiemelkedő vagyok(pl.fellebbezés írása) – amikor megjegyzést kapok arra hogy az "aljamunkát" szarul csinálom(mert inkább a nagyobb horderejő dolgokkal foglalkozom), szintén dühbegurulok, hogy neki a 20al kevesebb IQjával kéne azt csinálnia, hiszen még egy levelet se tud megfogalmazni magyarul.
Az is probléma szerintem, hogy kiskoromtól elkényeztetett mindkét szülőm, "ki volt nyalva a valagam" és így nem voltam/vagyok rákényszerítve az önállóságra, hogy magam lássam el, főzés-mosás-takarítást önállóan kelljen végeznem. Amikor próbálkoztam főzéssel de rosszul sikerült és megjegyzést kaptam rá, sajnos szintén kiakadtam és majdnem kidobtam érintetlenül a kaját a szemétbe.
Azt érzem, hogy párkapcsolat nélkül nem vagyok boldog és nem foglalkoztat semmi igazán, korábbi hobbik (legyen akár olvasás, filmnézés vagy a számítógépes játékok világa – ez utóbbinak köszönhetően mondjuk jópár baráttól elvágtam magam, annyira bezárkóztam 18-19évesen) nem kötnek le úgy mint régen, és amikor munka után hazajövök nem tudok mit kezdeni magammal. Igyekszem volt páromhoz való érzelmi vonzódás/ragaszkodásomat leküzdeni, de nehéz úgy, hogy egy munkahelyen dolgozunk – munkahelyet váltani meg nem akarok, mert akkor még az a kevés jó (jól végzett munka öröme és a főnöktől kapott elismerés) is elveszne az életemből.
Tudsz mondani valami okosat, hogyan változzak, mihez kezdjek?"


Éjfél Kapitány tornatanáros válasza

Össze-vissza csapongó leveled ellenére úgy vélem, egyértelműen nőhiányod van, és ezt kellene mielőbb orvosolnunk, hogy egyenesbe jöjjél. Ígéretes szakmád, állásod van, masszív szülői háttered – ezt semmiképp se veszítsed el, akkor aggódnod nem kell. Remélem, a leckét, hogy házinyúlra nem lövünk, egy életre megtanultad –ezzel nem is húzom az időt. Lássuk, mit kell tenned:

Kezdjük azzal a régi igazsággal, hogy a férfinek csak egy fokkal kell szebb lennie az ördögnél. A diszkók egyéjszakás történeteit és az ábrándos tinilányokat leszámítva, ez hálistennek valóban így van. Keress egy rendes fodrászt, aki normálisan rövidre vágja a hajadat, a kopaszodással ne is törődj. Válassz egy csinos fodrászlányt és bízd rá teljesen magad – nálad jobban fogja tudni, mire van szükséged. Ha kell, keress egy bőrgyógyászt is, aki az arcodat rendbe hozza. Két kézisúlyzóval és napi 20 perc emelgetéssel még további látványos eredményeket lehet elérni, de ezzel több munka van, mint amennyit a külvilág ebből értékel. Ha viszont van ennyi szabadidőd, a nagyon is céltudatos mozgás komolyan hozzá tud tenni az önbecsülésedhez. (Nem az a cél, hogy irreálisan átalakítsad a tested, hanem csak annyi, megmutassad magadnak és a világnak, hogy több van benned, mint amennyi eddig látszódott.) Jól emlékszem azokra a napokra, amikor megelégeltem, hogy az MTV-ben mindenki szebb és izmosabb mint én vagyok. Elkértem az öreg Zsig'-től a két rozsdás kézisúlyzóját és a pálcikaemberekkel felrajzolt amatőr edzéstervét. A félkezes tricepszgyakorlatból első este konkrétan egyet se tudtam megcsinálni. Egy hét múlva már kiszenvedtem néhányat, két hónap múlva pedig az ismerőseim megjegyezték, hogy mennyivel jobban nézek ki.

Innentől kezdve nincs más dolgod, mint hogy mozogj emberek között és tartsd nyitva a szemed – annyi itt a széplány, mint égen a csillag. (Ha ma kezdeném a csajozást, tuti kipróbálnám a netes ismerkedőoldalakat is – az elmondások alapján nagyon mókás és hihetetlenül eredményes sport, teljesen egyedi, de könnyen elsajátítható szabályokkal és trükkökkel. Szép, normális nők is keresnek így hapsit, szóval a garantált tapasztalatszerzésen túl még a konkrét elélvezésnek is jó esélye van.) Kalandra fel!