Éjfél Kapitány játékok

Éjfél Kapitány játékok

"Fel kéne már hagyni azzal, hogy hülye vidójátékokat nyomok egész éjjel"

Galuska

 

Más játékok

Doom 3

Pupilláim maximumra tágulva, hogy az alig derengő szervizlámpák fényében egyáltalán a folyosó padlóját lássam, amin araszolok. Plasztacél ajtó előttem. Tárcsere, nagy levegő, benyitás. És muhhaha, mekkora poén: a maradék fény is kialszik, majd vad üvöltés közepette a semmiből előtűnik egy szörnyeteg és rámront, illetve a biztonság kedvéért két másik is, csak azok a hátam mögül rohamoznak. Annyira ötletes immáron harmincötödször ugyanez a móka, hogy erősen fontolgatom, a doom 3 lesz az a játék, amit végigjátszás nélkül kivágok a szemétbe.

Persze az a hibás, aki mást várt. A doom 3 annyira klasszikus first person lövöldözős, hogy a gyakorlatilag a műfajteremtő első rész mai átirata. Ne keresd benne sehol a realitást, élvezd inkább a műfaj régi szabályainak való megfelelést. Hogy minden gombot válogatás nélkül meg kell nyomni amivel találkozol, hogy fejtörés nélkül mindig nyílegyenesen az egyetlen lehetséges irányba kell haladni, hogy gyakran akkor nyílik csak meg a kijárat ha minden szörnyet elintézel...

Hangulat

Az van. Dögunalom, rácsodálkozás, bosszankodás váltja egymást meglehetősen kiszámítható rendszerességgel. Amíg a végtelennek tűnő uniform irodák, géptermek és szervizcsatornák a sírba vittek, addig a pokolbéli helyszínek igazi csodálattal töltöttek el. A végső ásatási helyszínek aztán végképp megint a lerágott csont kategóriába tartoznak, ezt már mindenki megjátszotta a Heretictől kezdve a Wolfensteinig.

Idővel rutinná rögzül a játékmenet: berontás, ellenséghez szaladás, dum-dum puska ami belefér. Aprókák esetében hátrahúzódás, aztán hosszú sorozat. A hátrahúzódás persze gyakran illuzórikus a szűk helységekben, börtönbox ez a javából. Ha zajt hallasz, azonnal fordulj hátra és kapáslövés, mert tutti onnan jönnek a dögök. Némi színt visz a játékmenetbe a klasszikus láncfűrész, amivel majd bármelyik ellenfelet szét lehet cincálni. Ahogy Kiscsaj mondaná: "Kircsi".

Szép volt...

Végre valaki megcsinálta, hogy a játékban lévő számítógépek valóban működőnek tűnnek, a monitorokon adatsorok futnak, és az érintőképernyőkkel – ha csak jelképesen is – de be lehet avatkozni a folyamatokba. Ez szép! Miképpen szép, sőt nagyon szép minden, amit látunk. Azt hiszem ez a szemet gyönyörködtető látvány volt az, ami miatt végül is elunatkoztam magam a legutolsó helyszínig, ahol is jóleső kergetőzés után taccsra vágtam a kolosszális kiberdémont vagy mit. Ez az utolsó mozzanat viszont tényleg felemelő és heroikus volt, így az utolsó mentésből vagy egy tucatszor meg is ismételtem...


Zseniális kivitelezés mégis felejthető végeredmény.