Arc 2005

Idén is van átfedés az én díjazottjaim és a hivatalos nyertesek között, csak én meg is mondom, miért őket választottam.

Ez már a hatodik kipakolás, mostanra már jóval magasabbak az elvárásaim mint anno. Már kevés, hogy valaki kiír egy szóviccet ezerpontos ariallal, miképpen a "hüje gyurcsány, hüje orbán" jellegű mondanivalóért sem jár már pont. Ennek megfelelően osztottam ki Éjfél Kapitány arany-, ezüst- és bronzérmét azoknak a munkáknak, amelyek ötletben, kidolgozásban és életközelségben meghaladták a lelkes amatőr szintet és meg tudtak bennem mozgatni valamit.

Aranyérem

Hoppá. Nem találom sem a szerzőt, sem a címet az ARC kiállítók között. Úgy tűnik mellétrafáltam – ez szponzori plakát lesz, nem pedig versenymű. Sebaj. Éppen azért kapja az első helyezést, mert nem öncélú poénkodás, hanem nagyon is konkrét és ráadásul nehezen vizualizálható feladatnak a zseniális és kreatív megoldása. Első ránézésre megfog, ahogy egy plakátnak az feladata.

Ezüstérem

(Pöttyös jövő – Volosin Viktória, Krámli András)

Érdekes, hogy amíg a LEGO
Lego játék logotype-jával kiírt butaságot bénának tartottam, addig a végül is hasonló módszerrel operáló túró-rudi adaptáció azonnal belopta magát a szívembe. Talán azért, mert amíg az előző egy rokonszenves játékgyártót hoz meg nem érdemelt módon kellemetlen helyzetbe, addig mindnyájunk túró rudijának értékét a kínai invázió nemhogy degradálja, de egyenesen emeli. Amúgy meg a szép kidolgozás és vadító piros szín meghozta a kívánt eredményt, nálam is és hivatalosan is második helyezett a Pöttyös jövő.

Bronzérem

(Italy hungarikum – Fiala Gábor, Kudász Gábor Arion)

Végül is pucér nővel operáló olcsó poén, mégis kellemes asszociációkat ébreszt, és elgondolkoztat. Gyorsan hat mint a B52, jól megcsinált, ötletes, plakátszerű, ráadásul jólesően megmozgatja a fantáziámat. Ennyi azt hiszem elég is, hogy harmadikként ide tegyem a voksomat.