Éjfél Kapitány
featuring
Mátyás Attila
Levél Éjfél Kapitánynak...

A Föld és az ég lemezbemutató

2002 januárja - a péntek este kezdetén. Szakad a hó, váratlanul egy hét enyhe idő után. A hópelyheket tolakodón fújja a szemembe a szél, így csak fel-fel pillantva azonosítom a körút neonfényeit. A peepshow vörös-fekete portálja új feliratot kapott, az új nyelvtörvény szellemében immár "peepshow - kukkolda" az intézmény neve. A Három Testvér döner szendvicsest látva abszolút blade runner hangulat fog el - felejthetetlen, ahogy a mexikói rendőrnyomozó erős akcentusal ugyan, de magyarul! szól be a kínai tésztát zabáló főhősnek "Lófász néhogymá: te vágy á bléd ránnör!"

A valaha volt Berlin söröző pincéje most a Blues Alley nevet viseli, itt lép fel Mátyás Attilánk A Föld és az Ég lemezbemutatójával. A pince fekete dzsekis hapsikkal és fekete hajú gruftikinézetű lányokkal van tele, bár felbukkannak az elmaradhatatlan hosszúlábú szőkített hajú rajongók is. A kerület két leglassúbb csaposa próbálja kiszolgálni a szomjas társaságot, mérsékelt sikerrel. Matyi pontos kezdést ígért, aminek megfelelően az ígért időpontban nagykabátostul be is fut, és lelkes köszöngetésbe kezd, minket sem kihagyva. Szemmel láthatóan mind ismerősök vagyunk, így beletelik kis időbe, amíg a gitár a kézbe kerül.

Matyi rövid üdvözlést kurjant a mikrofonba, majd a húrokba csap. Aki azt gondolta, tinglitangli popzenét fog hallani, az első akkordoknál rá kellett döbbenjen tévedésére. A mi Matyinkat halljuk, aki továbbra sem tudja visszafogni magát ha gitár van a kezében és közönség van előtte, úgy teker, mint akit azonnal most azonnal szétvet az adrenalin. Ha nem tudnám biztosan, hogy teljesen tiszta, azt mondanám cefetül betépett. Nekem mindenesetre szükségem van egy B52 és egy korsó sör segítségére hogy felvegyem a ritmust, de ezek után már minden rendben van. "Jófajta popzene" - mondom, "inkább rock" javít ki a mellettem álló vékonyderekú rajongó. Nem is igazán eldönthető melyikünk jár közelebb az igazsághoz. A számok ismerősek a lemezről, de mégis minden másképpen szól. Egyszerűen minden gyorsabb, minden lendületesebb, nyoma sincs a radio edition számok visszafogottságának. Indításként lemegy a Föld, majd a Béke, ők már a lemezen is track 1-2 voltak. Attilánk egyszerűen vibrál és a vokalista lányok Rostás Regina & Vasvári Viki is kitesznek magukért. A csúcspont nekem továbbra is a Tűz ( ami igazából nem is új, hanem régi Agnus Dei szám).

Azt hiszem tényleg erre van szükségem - tánczenére. Nincsenek túlkomplikált szövegek, van viszont sodró gitár, markáns énekhang és rengeteg vokál. Matyi alul fehér felül fekete pólóban nyomja, a kilógó fehér részek hófehér karikaként szikráznak az UV lámpa fényében. A harmadik szám után elvesztem a fonalat, elmosódnak a képek is. Futó arcok maradnak, tüsi lányfrizurák, elöl gyűrött garbók, dübörgő hangfalak, tapsolás, kurjongatás, majd ruhatár és trolibusz. Matyi, Matyikám, köszönjük szépen!

A Föld és az ég

A tuják gyönyörűek, a pázsitot hivatásos kertész is megirigyelhetné. Minimum három év folyamatos gondozásra volt szükség mindehhez, aprólékos szakmunkára, türelemre, kitartásra. Mindaz amit látok, Mátyás Attilánk keze munkáját dicséri. Két dolgot árul el a színhely: hősünknek bőven volt ideje az elmúlt években és nem végez félmunkát ha szíve szerinti feladatról van szó.

MerkabaMatyival ülünk a kertben, 2002 májusát írunk és örvendezünk az új lemeznek, aminek házi példányát készülünk meghallgatni. A Merkaba egyfajta összekötő kapocs a földiek és az égiek között. Így hívják a csöpp stúdiót, ahol az alkotó szándéka szerint olyan dolgok születnek meg, amelyek közelebb hozzák az elérhetetlent. Itt készült amiért jöttünk, az új Mátyás Attila szólólemez. A CD borítója az öreg Szabó Zsig munkája. Föld és ég kontrasztosan elválva egymástól. Semmi ciráda. Rövid körbenézés után benyomjuk a korongot a lejátszóba, majd csodálkozom.

Kellemes meglepetésben van részem. Matyi -immáron zenekari tagok nélkül- el tudott szakadni minden eddigi kliséjétől és hála az égnek nem kreált újakat sem. Ez a lemez nem a sötétségről de mégúgysem a fényről szól. Egyszerűen kellemes hallgatnivaló azoknak, akik kellemes hallgatnivalóra vágynak. Ha úgy tetszik popzene. Matyi most mindent kipróbál, ami az elmúlt években nyomot hagyott rajta. Santana, Sade éppúgy, mint Madonna és a Stereo MCs.

Az időzítés tökéletes. Ezt a lemezt nyáron érdemes hallgatni, kerti fonott karosszékben, itallal a kézben. Aki egy kicsit is el tudja engedni a fantáziáját, rögtön az első szám után a tengerparton érzi magát. Santanát idéző gitárral indul a tutti sláger a "Bocsáss meg". Az ember szinte látja maga előtt a nagyseggű kubai lányokat futni a homokban. A vizuálisan fejlett hallgatók később sincsenek cserben hagyva. Az "Árnyék és a fény" klasszikus swing, bárzene. A nightclubban fellépő dívát halljuk, aki egészen biztosan mindent megcsinál az őt kísérő szaxofonosnak az öltözőben. Végre valahára női vokált is hallok, sőt Rostás Regina hangja helyenként főszerepet is kap. A végső támadás a megszokás ellen a "Valami más", ahol végleg elszabadul a hangulat, és hihetetlen módon még az Irígy Hónapjmirigy ( Sipos Tomi) is belerappel a dalba.

A Föld és az Ég a Narrator kiadó jóvoltából hamarosan a boltokban. Aki nem kap tiszteletpéldányt, vegye meg :-)

Éjfél Kapitány régi beszélgetése Matyival

Különterembe költözött...

Szólj hozzá!
Más zenekritikák...

Kijárat...

Főoldalra...